A-HA! Egy név, amelyet egy egész generáció dúdolva mondott ki. A Take On Me c. slágerük hónapokig a slágerlisták élén állt, lányok tízezrei álmodoztak a csodás mosolyú, végtelenül jóképű énekesről, akinek szívesen nyújtották volna kezüket, hogy magával vigye őket. Bárhová.
A norvég popzene legendája évtizedeken át bűvölte el hangjával a közönséget, most azonban olyan betegséggel küzd, amely épp ezt a gyengéd, mégis erőteljes hangot fenyegeti.
Amikor Morten Harket először érezte, hogy remeg a keze, nem gondolta, hogy valami komoly dolog van a hátterében. Évek során megszokta a teste jelzéseit, a fáradtságot, a stresszt. De mozdulatai lassulni kezdtek, keze nem csúszott úgy a zongorán, ahogy régen. A Parkinson lassan kúszott be az életébe, mint egy halk árnyék, amely észrevétlenül vette át a hatalmát a hangja felett is.
Az idén nyáron úgy döntött, nyilvánosságra hozza a diagnózisát. Nem drámát akart, nem sajnálatot, csak őszintén akart beszélni arról, mi történik vele.
„Nem akarom elrejteni, ami vagyok. Ez is én vagyok. Egy ember, aki próbál létezni a test korlátai között.”
A betegség sajnos nemcsak a testet, hanem az identitást is próbára teszi. Egy férfi, aki évtizedekig a hangjáról volt híres, lassan elhalkulhat, de ahogy ő mondja, a lélek tovább énekel benne. A Parkinson-kórban szenvedőknek minden mozdulat tudatos döntést igényel. Olyasmik, amiket mi észre se veszünk: egy gomb megnyomása, egy bögre megmarkolása, mind apró diadal a hétköznapokban. Morten a kezelései mellett sokat meditál, sok időt tölt a természetben és azt mondja, a lassulás nem ellenség, hanem tanító.
A zenekar továbbra is együtt maradt, de ő már nagyon ritkán vállal fellépéseket. A rajongók, akik immáron tudnak a betegségéről, nem a hibátlan hangokat keresik, hanem az őszinteséget, amellyel megmutatta nekik, hogy így is képes adni. Az utóbbi időben elvégeztek rajta egy idegsebészeti beavatkozást, amely mély agyi stimulációt jelent. Ez úgy működik, hogy a koponya egy részébe elektródákat ültettek, amik a testében elhelyezett pacemakerhez hasonló eszközzel van összekötve, és az elektromos impulzusokat küld az agyba. Ezzel jelentős mértékben enyhítették a fizikai tüneteit. (Az eljárás Magyarországon is elérhető!)
Hogy hangja visszanyerheti-e régi színét vagy erejét, azt még nem tudja megmondani senki.
A Parkinson nem válogat. Zenész, író, tanár vagy bármely más hétköznapi ember is lehet áldozata. Mindegyiküket ugyanarra tanítja: lassítani, megfigyelni ás elfogadni.
A norvég énekes példája megmutatja mindannyiunknak, hogy ez a betegség nem a vég, csak egy másfajta életminőség, egy új kezdet, amelyben talán nem lehetünk azok, akik régen, de még lehetünk újak és reménnyel teliek.
Kép forrása: Pinterest
