A világhírű fiúbanda, a Backstreet Boys egykor milliók kedvence volt. A csapat legmenőbb arcának talán Nick Carter tűnt, aki tinisztárként nőtt fel a reflektorfényben. Mosolya és kifelé mutatott személyisége sokakat megtévesztett. Az utóbbi években többször is erőszakvádak kapcsán került a hírekbe.
2017-ben Melissa Schuman nyilvánosan megvádolta azzal, hogy szexuálisan bántalmazta 2003-ban. Elmondta, hogy akkoriban mindketten a popzene világában mozogtak. Amikor az eset történt, még sokan nem mertek hivatalos feljelentést tenni, különösen azok, akik a zeneiparban dolgoztak, mert attól tartottak, hogy ellehetetlenítik a karrierjüket. Így ő is hallgatott. Arról nem beszélve, milyen nehéz megvádolni egy abszolút sztárt. Sok esetben pedig a fiatal lányok nem is tudják, mit lépjenek, mert a szégyen, a félelem, a felejteni vágyás megállítja őket.
Nick Carter határozottan tagadta a vádakat, ügyvédei szerint a történet nem felelt meg a valóságnak. Ami sokakat meglepett, hogy miközben a vádak nagy visszhangot kaptak, Carter karrierje nem szenvedett csorbát, tovább turnézott, és teltházas koncertjein lányok ezrei csápoltak. A rajongók egyszerűen nem akartak tudomást venni bálványuk akkori tetteiről, sőt Carter akkori és későbbi áldozatait, akik feljelentést tettek, megfenyegették.
A rajongás tudvalevő, hogy erős személyi kötődéssel jár, és nehéz elmagyarázni a tini lányoknak, de a felnőtteknek is, hogy akit a színpadon látnak, az legtöbb esetben egy kreált személyiség. Különösen akkor, ha a megvádolt sztár feltűnően jóképű. Az emberi pszichében évezredek óta kódolva van, hogy a szép ember jó, és az előnytelen külsejű viszont gonosz.
Az erőszakvádak azonban nem szűntek meg az évek során, különösen akkor váltak jelentőssé, amikor Nick öccse, Aaron is kiállt a lányok mellett, és kimondta, hogy bátyja más lányokat is megerőszakolt. Természetesen sokan nem hittek neki, féltékenységgel, drogproblémákkal vádolták meg, de gondoljunk csak bele, hogy milyen nehéz lehetett saját bátyja ellen mennie. Sőt akadtak online zaklatói is bőven, akik fenyegették, alázták, és megpróbáltak mindent, csak hogy az igazság ne derüljön ki.
Nick Carter olyan közegben nőtt fel, ahol a szülők nem voltak mellette, sem a testvérei mellett. Semmi nem számított nekik, csak a pénz, amit nyerhettek a fiukból. Gondosan ügyeltek arra, hogy testvéreivel se alakuljon ki köztük jó kapcsolat, így a testvérek magukra maradtak azzal az óriási nyomással, amit a zeneipar támasztott feléjük.
Természetesen ittak, drogoztak, és ennek egyenes következménye lett, hogy Nick, akinek megszakadt viszonya a valósággal, azt hitte, bármit megtehet. Olyan lányokat erőszakolt meg, akik jóval fiatalabbak és tapasztalatlanabbak voltak nála, akik 15-16 évesen még nem sokat tudtak a szexről és arról sem, hogyan mondhatnak nemet az alkoholokra vagy épp a szexre. Különösen olyasvalakinek, akit kedveltek, bálványoztak.
Sokan nem értik, hogy ebben a korban a lányok kiforratlan személyisége folyamatos bizonyítási kényszer alatt áll, és gyakrolatilag bármire hajlandóak, amit szüleik tiltanak nekik. Egy ilyen korú, majdnem még kislány, nem képes felmérni tetteinek következményét, nem érti, hogy a drogok és az alkohol mire képes a szervezetében, de ha ezzel tisztában is van, nem tanult meg nemet mondani.
Amikor sokan ítélkezni kezdenek, és azt mondják, hogy na, ezek a lányok se különbek, mint a többiek, pedig van szájuk, tiltakozhatnának az erőszak ellen, akkor nem gondolnak bele abba, hogy felnőttként sem tudunk gyakran nemet mondani. Inkább belemegyünk kellemetlen helyzetekbe, csakhogy előbb túllegyünk rajtuk.
Aki azt gondolja, hogy az erőszakot megélt lányok könnyedén tudnak beszélni a megalázásról, a durvaságról, arról, hogy leitatták őket, vagy épp önként részegedtek le, az nem emlékszik arra, hogy ő sem volt valaha határozott, okos és rátermett. Hagyta, hogy befolyásolják, hogy meggyőzzék, vagy épp belement olyan dolgokba, amelyekről nem sejtette, hogy fájdalmasak, károsak vagy szégyenteljesek.
Nick Carter úgy gondolta, neki mindent szabad, hiszen rajonganak érte, és neki több jár, mint más földi halandónak. Így vannak ezzel sokan, akik a siker árnyékában nem gondolnak senkire és semmire, csak önmaguk fényében fürödve engedik szabadjára a bennük rejlő erőszakot, durvaságot vagy szexualitást.
Természetesen a filmipar és a zeneipar mindent megtesz, hogy elsimítsa ezeket a botrányokat. A csillagokat is lehazudják az égről a pénzért, amit a kitermelt sztárok után kapnak. Ebben nincs semmi új, talán csak annyi, hogy végre egyre többen mondják ki, hogy bántalmazták őket, mert a társadalom kezdi megérteni, hogyan működik az erőszak elhallgattatása. Egyre többen állnak ki, tűrik el, hogy támadják őket igazukért, de szerencsére akadnak olyan ügyvédek, emberjogi képviselők, akik mellettük maradnak.
A világ meg hümmög, méltatlankodik és keresi a válaszokat. Vajon az a jóképű, gazdag és sikeres fiú, hogy volt képes ilyesmire? Vajon tényleg megtette? És ha igen, akkor szeressük-e vagy gyűlöljük ezután? Meg tudunk-e neki bocsátani, vagy hagyjuk, hogy hatása elmúljon és soha egy filmjét, dalát nem vesszük elő, tudván, hogy mögöttük egy olyan ember személye lakozik, akiben nem sok emberi jellemvonás maradt a sztárság árnyékában.
Kép forrása: Pinterest
