Ha azt mondom, hogy „rút kiskacsa” vagy „kis vakarék”, akkor sok mindenkire gondolunk, hogy ki viselhette ezt a gyerekkori „becenevet”, de egyikünk fejében sem fordulna meg Grace Kelly. Pedig bizony a hercegnőt ezekkel a nevekkel illették a családban kislányként. Vasszigorral nevelő édesanyja és olimpiai bajnok és milliomos üzletember édesapja Grace-től várta a legjelentéktelenebb életpályát a családban, hiszen másik három testvére mindig is rámenősebbnek és céltudatosabbnak tűnt Grace-nél.
De aztán a kis „rút kacsa” gondolt egyet és elhatározta, hogy színésznő lesz, és felkerekedett, hogy álmát valóra váltsa.
És mint tudjuk, egy igazi tündérmese lett az élete, és nem is kellett sokat várni arra, hogy gyönyörű hattyúként tündököljön Hollywood egén.
Természetesen Ő sem került azonnal a siker közelébe, pályáját a jól megszokott bevezetővel kezdte, mint fotómodell és reklámfilm szereplő. 
22 évesen kapta meg első filmszerepét a Fourteen Hours („Tizennégy óra”, 1951) című filmben. Innentől már megállíthatatlanul robogott a siker és az Oscar-díj felé, amit 1954-ben nyert el a Vidéki lány című filmben nyújtott alakításáért, mint női főszereplő. Persze nem csak mint híres színésznő, de mint a nagybetűs nő is lázban tartotta a világot, és folyton a pletykákat és szenzációkat hajkurászó újságírók célkeresztjében volt. Távol került a családjától, barátaitól és a fiatal és gyönyörű színésznő csak sodródott egyik sármos hollywoodi színésztől, énekestől a másikig, mint Clark Gable, Cary Grant, Bing Crosby, vagy William Holden.
A Monacoban tartandó filmfesztivál apropóján Gracet be akarták mutatni III. Rainer monacói hercegnek, aki két órás késéssel érkezett az ifjú színésznőhöz. Grace akkorra már csapot-papot, és az egész monacói udvart hátrahagyva akart távozni a várakoztatás miatt. Ám mikor megpillantotta az ifjú és sármos herceget, meggondolta magát, és készséggel hagyta, hogy ő is végig vezesse a palota összes szobáján, immáron másodjára. Az első találkozást hosszas levelezés követte, majd a kibontakozó szerelem hatására a herceg ellátogatott Grace családjához is, ahol a szülők joggal adták áldásukat lányuk választottjára.
Természetesen a gyönyörű színésznő és a herceg szerelmét, majd házasságkötését az egész világ szemmel követte, ez volt az első királyi esküvő, amit élőben közvetítettek a televíziók Amerikában és Európa számos országában. A menyegzőt hihetetlen nagy felhajtás kísérte, és úgy tűnt, hogy mind két fél boldog, és igazi tündérmese vált valóra. De a háttérben megbújtak a problémák, amik árnyékot vetettek az idillre. A monacói alattvalók nem nézték jó szemmel, hogy a hercegné színésznő, és nem érzeték illendőnek – ahogy férje sem -, hogy a színészkedést tovább folytassa. Így Grace házasság kötése után, mint hercegné már csak egy filmben szerepelt, a Marnie című Hitchcock filmben. Ezután végleg maga mögött hagyta a filmvásznat, és már csak, mint hercegné és édesanya élte életét.
Harmadik gyermekének születése húzta ki a depresszióból, habár férje továbbra is rengeteget dolgozott, irányította a mini államot, és így egyes források szerint roppant kevés időt töltött feleségével és gyerekeivel. Grace a festészet, a virágok, és a karitatív munka felé fordult és próbált kiutat keresni a szoros udvari hálóból.
Aztán 1982 szeptember 13-án kislányával Stephanie-val autóval indult vissza Monacoba egy Roc-Agel-i nyaralóból, amikor egy kanyargós úton elveszítette uralmát a kocsi felett és lesodródott az útról. Kislányának nem esett baja, ellenben a Grace elveszítette az eszméletét, és olyan súlyosan megsérült, hogy egy nap múlva szeptember 14-én örökre elaludt.
Szépsége és bája kortalan és örök, élete tündérmese szerű, halála váratlan és tragikus volt. Ha élne, ma töltené 90. születésnapját.
Fotó: Internet
Ezt olvastad már? Sophia Loren
