Gyerekkorom óta a sport az életem! Így nevelkedtünk fel. Az egész családom a sport szerelmese, ez a mi életstílusunk. 3 éves korom óta síelek. Volt, hogy versenyszerűen csináltam, most már csak oktatok. Fitness edzőként dolgoztam pár évig és jelenleg sport tagozatos egyetemre járok. Sok sportot és edzést kipróbáltam már. Minden nap edzek valamit. Nem csak azért, hogy jól nézzek ki és egészségtudatosan éljek, hanem mert imádom. A sport a szerelmem és enélkül nem teljes egy napom sem. Nélküle nem tudnék élni!
Mindig szerettem futni, de sosem vittem túlzásba. Havonta egyszer-kétszer elmentem 4-5 km-ekre és azzal el is voltam. Ám sosem gondoltam volna, hogy a futás ment meg a kínoktól. Előző cikkemben írtam a szerelmi csalódásomról.
A szakítás után teljesen magam alatt voltam, senkihez és semmihez nem volt kedvem. Két hétig egy falatot sem ettem. A családom a kedvenc ételeimet főzte, a kedvenc sütimet hozták a cukrászdából (aminek sosem tudtam ellenállni mivel nálam nagyobb édesszájú nincs a földön). Ám még a sütiből sem ettem, annyira a padlón voltam. Nagyon legyengültem és lefogytam. Semmi erőm nem volt, pedig akkor már elkezdett hiányozni a sport is. Két hét eltelte után felkerestem szeretett barátnőmet, hogy most már szeretnék visszatérni az életbe és újra tudok vigyázni, imádni való kisfiára. Eldöntöttem, hogy összekötöm a két kellemes dolgot és elmegyek futni a babócával. Nem voltam igazán erőm teljében, de valahogy vissza kellett nyernem az erőmet.
Így a barátnőmmel beraktuk a kisfiát a futóbabakocsiba és elmentünk futni. Meglepően jól bírtam és ami még döbbenetes volt, nem úgy futottam mint azelőtt, hogy szeretem-szeretem, de azért számoltam a km-eket, hanem csak úgy peregtek. És valamiért futásnál nem tudtam gondolkozni, teljesen kikapcsoltam, szinte szárnyaltam. Szerencsére a kis babácskám is élvezte nem csak én. Sokszor aludt de volt, hogy nézelődött és élvezte a napsütést.
Ezt követően egyre többször megismételtük ezeket a köröket. Elkezdtem egyre több km-t futni. Aztán sűrűbben, minden második nap, majd mindennap. Volt, hogy napi kétszer is elmentem annyira imádtam. Futásnál nem voltak gondok, nem fájt semmi, nem agyaltam csak élveztem a természetet. Élveztem ahogyan csicseregtek a madarak, ahogyan fújt a kellemes szellő, ahogyan a Duna hullámai mosták a partot. Egyre magasabb szintre léptem a futásban. Ismertem már a velem szembe futó embereket. Vettem speciális futócipőt és futófelszereléseket. Ha kellett reggel 6-kor vagy este 11-kor is elmentem annyira a rabja lettem. Ez így ment egy évig aztán sajnos munka, iskola miatt csökkentek a futásaim, de mind a mai napig imádok futni és amikor csak tehetem elmegyek. Így lendített át a futás a legrosszabb időszakomon.
A sport az ember életében nagyon fontos szerepet játszik. A gyerekeket fegyelemre és csapatszellemre tanítja. Mindannyiunkat kitartásra. Személyiségünket formálja, életstílusunk pozitív irányba változik általa. Nem csak az egészség megőrzésében és a testsúly kontroll alatt tartásában segít, hanem a lelki problémákra is tökéletes gyógyszer. A stressz levezetésére, szintén a legjobb megoldás. Megteremti a testi lelki harmóniát.
Légy te is részese ennek a szerelemnek!
