"Mindnyájan álarcot viselünk. Ők is, én is - mindenki. Mutatunk egy arcot - az énünk egyik arcát - a világnak, egymásnak, és ez az arc olyannak mutat, amilyennek szeretnénk, hogy lássanak. És hogy mikor melyik arcunkat öltjük fel, attól...
Anyám, a vérbeli színésznők egész kelléktárát felsorakoztatta, amikor ajtó nyitott. Képes volt keserves arcot vágni, már csak az hiányzott, hogy a homlokához érve feljajduljon az élet kegyetlensége miatt. Ha nem ismertem volna eléggé, talán egy pillanatra meginogtam volna, de...
Amikor kilépett a szürke fémkapun, elvakította a nap. Kezét a szeme elé kapta, hófehér bőrét szinte égette az a fény. Gyalogolt egy keveset, megmozgatta az izmait, jóleső bizsergés járta át a testét. A megállóban udvariasan beállt a sorba, közben...
Azt hihetné az ember, hogy ez az elnevezés egy apró, törékeny termetű asszonyt rejt, amolyan Piaf-félét, de éppen ellenkezőleg. Madárnéninek csak a neve volt kedves, ő maga egy robosztus termetű, nagyhangú özvegyasszony volt, akit nem szeretett senki a lakótelepen,...
Az élet kurta utazás. Épp csak felszállunk, kinézünk a vonat ablakán, és mielőtt megcsodálnánk az elszaladó tájat, a buja erdőket, már fel is hallatszik a leszállást jelző égi hang. Nincs időnk töprengeni, elmélázni, ezért ne hibáztassuk magunkat elmúlt vágyakért....
"Mások rólad alkotott véleménye nem kell, hogy a te valóságoddá váljon!"
(Les Brown)
Hány meg hány alkalommal mondjuk ki a címben elhangzó mondatot? Nap, mint nap félelmet kelt bennünk. Erős, kemény kérdés, amely mögött tonnányi szorongás rejlik. Miért ennyire fontos, hogy...
– Bárányhimlő – gondolta magában tűnődve. – Éppen olyan ez, mint a bárányhimlő. Előbb vagy utóbb mindenkinek át kell esnie rajta. Aztán az ember talán immunissá válik. De másodszorra már könnyebben viseli, az bizonyos. Az idő pedig diszkréten puhára...
Fél órával később, amikor Törpilla megunta kóborlást, komótosan visszasétált a Szegfű utcába, és hagyta, hogy Ricsinek az a tévképzete legyen, hogy megtalálta a szökevényt. Amikor meglátta, legszívesebben elfenekelte volna, mint egy rossz gyereket, de a tacskó épp úgy tudott...
Ő volt az. A lépcső aljára borult, meztelen bokája kikandikált hosszú szoknyája alól. Közelhajoltam. A szívem gyorsvonatként zakatolt mellkasomban, kínjában sípolva-kattogva- pöfékelve, mikor engedtem, hogy megtöltse az orrom az éles levendulaillat úgy, hogy a fűszeres parfüm táncot lejtett bennem.
Bőre...
Nincs nagyobb szerencse, mint bízni magunkban.
(Selma Lagerlöf)
Az önbizalom az önmagunkba vetett hit. Ha túl sok van belőle, akkor környezetünk beképzeltségnek hívja, ha meg kevés, akkor a hiányt veti a szemünkre. Hogy kinek mi a sok, már egészen más kérdés.
Önbizalmat...
