Mit ér a nő ötven felett?

“Fél évszázaddal ezelőtt egy ötven feletti nő nagymama volt, nyugdíjba ment, és jó esetben egészségesen, tele erővel segített unokái nevelésében, gondozásában. Idővel ez megváltozott, a nők kezdtek egyre többet foglalkozni magukkal, megjelent a sport és az életmódváltás az életükben, amelytől frissebbek és fiatalosabbak maradtak, de ezzel egyidejűleg, a nyugdíjkorhatár is kezdett kitolódni.”

Fél évszázaddal ezelőtt egy ötven feletti nő nagymama volt, nyugdíjba ment, és jó esetben egészségesen, tele erővel segített unokái nevelésében, gondozásában. Idővel ez megváltozott, a nők kezdtek egyre többet foglalkozni magukkal, megjelent a sport és az életmódváltás az életükben, amelytől frissebbek és fiatalosabbak maradtak, de ezzel egyidejűleg, a nyugdíjkorhatár is kezdett kitolódni.

Manapság egy ötvenet meghaladó nő bár rengeteg dolgozik, ritkább esetben nagymama, előfordul, hogy kisgyermekes anya. Kitolódtak a határai, a lehetőségei már nem annyira. Ha csak külsőt vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy ezek a nők ápoltak, csinosak, nem hagyják el magukat. Bármilyen rendezvényre megyünk, előadásokat hallgatunk, ez a korosztály bőven képviselteti magát. Szívesen fedezi fel az újdonságokat, kirándul, sportol. Igyekszik valami újba fogni, amiben kiteljesedhet, hiszen gyerekei kirepültek, és van szabad kapacitása kinyílni a világ felé. Ám a társadalom nem tud mit kezdeni vele. Ha a munkahelyeket vesszük figyelembe, akkor tapasztalhatjuk, hogy ott már öregnek tűnnek, nem tartják őket elég rugalmasnak, tanulékonynak, és mondjuk ki kendőzetlenül: mutatósnak. A fiatalság ereje viharként söpör végig a világon, és a tapasztalat, a szakma tudása, a meglévő rutin sokkal kevesebbet számít, mint az, ha valaki csinos és irányítható. Az ötvenes nőnek kialakult véleménye van, nehezen hagyja, hogy átverjék, vagy olyan helyzetbe kényszerítsék, ami nem felel meg neki. Ennek ellenkezőjére is azért bőven akad példa, mert ez a korosztály megszokta, hogy alkalmazkodás életének része, és nehezen vált. Kivéve, hogy nincs más választása.

 
 

Az ötvenes nő már nem fiatal, bárhogyan igyekszik azt sugallni. De nem is öreg, mert megéli a mindennapokat, egy csomó szabadidővel rendelkezik, mert már nincs kisgyereke, tele van vágyakkal, és terveit még nem dobta sutba. Ha a társadalom tudna mit kezdeni az ilyen korú nőkkel, hatalmas erőt nyerhetne, hiszen sokkal, de sokkal több lehetőséget mutatnak, mint gondolnánk, hiszen az idő, a gyakorlat és a tapasztalat olyan elegyét alkotják, amelyet más korosztály aligha.

Még sincsenek jó helyzetben. Sokan válnak a gyerekek elköltözése után. Úgy érzik, kiüresedett a kapcsolatuk, kimondtak mindent, amit ki lehetett mondani az elmúlt évtizedek alatt. Szeretnének új élményeket, vagy szimplán kiszerettek a párjukból. Egyáltalán nem kedvez ennek a korosztálynak a piac, mert a korban hozzáillők nem választják őket, mert a mai tendencia azt mutatja, hogy az ötvenes férfiak harmincas, jó esetben negyvenes nőkre hajtanak. Így marad a jóval idősebb korosztály, amelyről tudjuk, hogy Magyarországon nem a legfittebb és legfrissebb. Mint fizikailag, mind gondolkodásmódban. Természetesen kivétel akad, de nem sok.

A még munkában lévő hölgyek sokasága is kénytelen megalkudni. Megtapasztalja, hogy ha sokat kell dolgozni, akkor ő épp megfelelő, ha reprezentálni kellene, akkor háttérbe szorul. Ha ismerkedne, akkor ritkán akad olyanra, akinek nem a külső fontos feltétlenül, még akkor sem, ha a férfi jóval leharcoltabb. Ha netán akad valaki, aki valóban jól tartja magát, annak annyi lehetősége van társat keresni, amennyit elbír.

Ez a korosztály lóg a levegőben. Nem tartozik sehová, hiszen még van benne tűz, de nem tudja használni, mert kevés igény van rá. Nézzük csak meg a filmeket, a tévéműsorokat, elvétve akad olyan, amit idősebb hölgyek vezetnek, vagy épp leszámítva pár időtlen sztárt, uralnak. Egy mozifilmben, sorozatban elvétve kap főszerepet egy ötven feletti nő, viszont egy hozzá hasonló korú férfit simán összeraknak egy harmincas nővel és az ágyban kötnek ki. Senki fel nem háborodik, mert Tom Cruise vagy Bradley Cooper mellé nem képzeljük már el Monica Belluccit, és egyre ritkábban Penelopé Cruzt.

Sajnos, az ötvenesek nem tudnak igazán kiteljesedni. Még nem nagymamák, de már nem azok az anyák, akikre a nap minden percében szükség van. A klimax szélén vagy épp benne állnak, ami nőiességüket is igen megrongálja, hisz jelzi, hogy vége a termékenységi időszaknak. Ha ezt nem is bánják oly nagyon, a változó kor tüneteit bizonyára sokan mellőznék.

Felmerül a kérdés. Mire jó egy ötvenes nő? Talán arra, hogy magával foglalkozzon, vagy hogy megtanuljon végre nemet mondani, ha addig képtelen volt rá. Az is hasznos, ha rájön, kik az igazi barátai, vagy épp arra, hogy nem számít más véleménye. Megértheti, hogy nem önzés, ha magára szán időt. Tudja már, hogy törődnie kell a testével, mert átalakult, és izmai, ízületei és csontjai se lesznek fiatalabbak. A szíve azonban bármeddig az marad, így kísérletezhet. Attól függ, mit szeretne: szabadságot, fűszerezve magánnyal, vagy rövidebb-hosszabb kalandokat, hogy kipróbálja önmagát, esetleg a nagymamaságot minden örömével együtt, netán egy új házasságot?

Ha képes nem komolyan venni önmagát, nem esni kétségbe, mert felszaladt rá pár kiló, akkor nevetős, aktív éveknek nézhet elébe, főleg, ha összefog barátnőivel, és felfedezik maguknak a világot. Rajtuk áll!

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here