Nem, nem az, akire a nyájas olvasó gondolna. A személyi edzők nem szaladgálnak senki után lesve, hogy mennyit eszik és hol. Az se érdekli őket, ha a kuncsaft éhezik, ahogy az sem, ha belefullad a zabálásba. Panna ez utóbbi irányába tartott, amikor felpillantott és meglátta a srácot. Mennyi atyám, milyen helyes, gondolta. Az ő fiatalsága alatt miért nem voltak ennyire jóképűek a pasik? Bajuszt meg ronda ingeket hordtak és mindegyik a saját apjának látszott. Persze, azok a nyüves 80-as évek! Akkor mindenki csúnya volt. De tényleg. Még az is, aki nem. Erre most beszól neki ez a fiatal, szexi ismeretlen, akinek legszívesebben azt mondaná, hogy törődjön a saját dolgával, de nem teszi. Miért? Csak. Nem, ez hülyeség. Azért nem felel, mert tele a szája, és egy épkézláb szó sem tudná úgy elhagyni az ajkát, hogy ne potyogjon ki morzsa belőle.
– Igen – morogja végül.
– Nem bánja, ha leülök ide? Nincs máshol hely.
Panna szeme kikerekedik, mert a cukrászdában bőven van üres asztal, ám ez a magas, izmos és mosolygós fiú épp hozzá akar leülni.
– Biztos? – nyögi ki. – Mit akar tőlem?
– Mondja, szeretne vékony és izmos lenni?
– Ki nem?
– Akkor engedje meg nekem, hogy segítsek. Fogadtam valakivel, hogy össze tudnám hozni az apámmal.
– Maga most edzeni akar, vagy kerítőt játszik?
A srác felnevet.
– Mindkettőt.
– Maradjunk annyiban, hogy nekem nem kell a maga apja. Ha edzeni akarok, elboldogulok egyedül is.
– Valóban? Akkor miért habzsol itt épp most? – A fiú hangjában van némi gúny, de látszik rajta, hogy nem az a fajta, aki könnyen feladja.
– Nem érzi, hogy amit most csinál, felér egy zaklatással? – Panna ideges, és már nem is tetszik neki annyira a fiú.
– Ábel vagyok, és kérem, bízzon bennem. Ha lefogyasztom, nem kell összejönnie feltétlenül az apámmal, de egy randi erejéig találkozniuk kell. Mindezt persze ingyen. Áll az alku? Úgy érzem, maga épp olyan nő, akire ő vágyik.
– Kedves Ábel! Ne szórakozzon velem. Nem is ismer, csak szeretne bedumálni nekem valamit. Mondja meg nyugodtan, ha pár haverjával fogadott, és bohócot akar csinálni belőlem, mert az sokkal hihetőbb lenne, mint ez az apámnak kell egy nő-duma. A maga apja néma? Vagy netán olyan szerencsétlen, hogy nem tud egyedül felszedni senkit?
Ábel felnevet. Még a szeme is mosolyog. Izmos testével előre hajol, és megfogja Panna kezét.
– Apám remek ember. Kicsit elveszett, de nem béna. Én viszont jól ismerem a nőket, és tudom, hogy maga lenne az igazi neki.
Panna már azt se tudja, mit mondjon. Ki hinné el neki, ha elmesélné, hogy ez a pimasz harmincas mostohára vadászik, és őt szemelte ki. A szíve mélyén tetszik neki a dolog.
– Csak egy randi és semmi más?
– Pontosan egy, ha nem akar többet, viszont heti három edzés. Fél évet adok kettőnknek, és utána olyan nő lesz magából, hogy csak na.
Az asszony hallgat. Lüktet benne Micimackó, aki épp Világszép nádszálkisasszony akarna lenni. Leteszi kezéből a villát, megtörli a száját és bólint.
– Akkor március 31-e? Mínusz 20 kg és izmos test? Mi van, ha nem sikerül?
– Én hiszek benne, és eszemben sincs a kudarcra koncentrálni.
Panna elmosolyodik.
– Ez tetszik nekem. Hadd mutatkozzak be! Panna vagyok és tegeződjünk, jó?
– Én meg az, aki a nem fog leszállni rólad. Fél év, és a tükör barátod lesz.
– A maradék sütit még megehetem?
– Igen, úgyse lesz részed egy ideig benne. Kemény lesz, de nem fogod megbánni.
– Mikor kezdünk?
– Holnap délután 5-kor. Megfelel?
– Te is itt szemben dolgozol?
– Mondhatjuk. És ne felejtsd el összeírni, mit szoktál enni egész nap. Ez lesz a mai házid. – Azzal felhajtja a kávéját, amit ki tudja, mikor tett elé a pincér és feláll.
– Akkor várlak! Kezdetben egyórásak lesznek az edzések. Később belehúzunk.
Panna hallgat. Egy óra? Húsz perc után alig él…De beleegyezett, pedig nem is ismeri Áron apját. Már nem tud visszakozni, mert a nagyon jóképű srác már árkon-bokron túl van, és még a telefonszámát se adta meg.
Folytatjuk…
