Megtaláltad álmaid pasiját, hónapok óta dúl a szerelem, már az összeköltözést fontolgatjátok… aztán elmentek első közös külföldi kiruccanásotokra. Mivel Hollandia mindkettőtök bakancslistáján szerepel, biztosak vagytok benne, hogy remek hosszú hétvégétek lesz együtt. Vagy mégsem? Vajon közétek állhat az eltérő utazási stílusotok?
“Üdvözletünket küldjük Tulipánországból. Az idő nagyon jó, és mi remekül érezzük magunkat.” Ömm, izé… legalábbis Marcsi és Joe azt hitte, minden rendben lesz, de sms-eikből úgy tűnik, kicsit máshogy képzelték el ezt a pár napot együtt.
Első nap
Marcsi: “Megérkeztünk! Minden adott első közös barangolásunkhoz: Amszterdam elérhető közelségben van (én legszívesebben minden nap bemennék és végig járnám az összes múzeumot, de félek, Joe-nak ez sok lenne), a szobánk a tengerpartra néz, és kint pezseg az élet.”
Joe: “Szevasz, te gyökér! Cool minden, üdv a prostik és a legális fű országából. Négy nap, nyugi. Tudom, rohadjak meg! Csá!”
Második nap
Marcsi: “Ma nem csináltunk semmit. Joe szerint persze azt csináltuk, amiért jöttünk: fetrengtünk egész nap, először az ágyban, aztán a parton, aztán ettünk – e
lőször a szálláson, aztán az utcai tengeri herkentyűsnél. Epekedve néztem a bérelt bringával nyomuló párokat, akik meg-megálltak egy szelfire. Remélem, holnap mi is kimozdulunk.”
Joe: “Na cső. Üdv innen. Minden okés, bár Marcsi be van sózva, egész nap menne… ma rávettem, hogy maradjunk a seggünkön, de félek, holnap tovább rágja a fülemet…”
Harmadik nap
Marcsi: “Reggel hétkor kidobott az ágy. Lementem a partra futni, aztán kiültem az egyik parti kávézó teraszára, és kiderítettem azt is, hol lehet bringát bérelni. Visszarobogtam a szobába, de Joe még mindig aludt. Tizenegykor végül kimászott az ágyból, és közölte, hogy bemegyünk Amszterdamba! Szemeim előtt lebegett Van Gogh, meg persze az Anne Frank ház, és esetleg egy kis hajós városnézés… helyette lett Szexmúzeum (jó, hát érdekes volt, de… na!), meg vörös lámpás negyed (szegény lányok, te jó ég)! A hajókázásba végül beleegyezett, azt mondta, legalább addig sem kell sétálnia…”
Joe: “Öregem, én ideköltözöm. Ez maga a szabadság! Legközelebb veled jövök ki, és elengedjük magunkat, ok?”
Negyedik nap
Marcsi: “Este utazunk haza, de én még szinte semmit sem láttam a városból. A virágpiacot és a modern művészetek múzeumát is látni akartam, ezért mondtam Joe-nak, ha nincs kedve, én egyedül is nekiindulok. Végül nagy pofavágások közepette eljött velem. Csak akkor lett jobb kedve, amikor egy kiülős helyen hatalmasat ebédeltünk. Azt hiszem, ide vissza kell jönnöm Julival meg Ágotával!”
Joe: “Azt leszámítva, hogy Marcsi egész végig pampogott, nem volt rossz ez a pár nap. De legközelebb nem hozom, az fix. Te mikor tudsz kivenni szabit?”
#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon!
