Patkány Joe
Améliára gondoltam, lángoló tekintetére, csillogó szemére, vékony derekára. Azt is tudtam, hogy egy ujjal se fogok hozzáérni addig, amíg nem látom szeméből, hogy akarja. Sok ilyen nővel találkoztam utam során, egyik sem volt ennyire rideg és kimért. De mit is várhattam, hiszen most ejtettük rabul, sőt Paul a legkisebb, legsötétebb lyukba zárta. Nem akartam otthagyni, nem vagyok szívtelen, csak azt akartam, hogy kezdettől fogva tisztában legyen a helyzetével. Soha nem bánnék kegyetlenül egy nővel, de azért nem árt az ilyen kényes kisasszonyokat kicsit megtáncoltatni. Ideje volt felhozatni, hogy elbeszélgessek vele.
– Paul! – kiáltottam. – Hozd a szobámba Tanner kapitány lányát!
– Szíves örömest! – vigyorgott a kékszemű. Látszott rajta, hogy neki is lennének bőven tervei a lánnyal.
– Ha egy ujjal is hozzáérsz, megjárod! Megértetted? – néztem rá. Tekintetemből sugárzott, hogy ezt komolyan is gondolom. Ismerhetett már annyira, hogy tudta, jobb, ha nem próbálkozik kis tapizással vagy bármivel.
– Igen, uram, azaz nem, uram! Hozom uram, és vigyázni fogok, hogy véletlenül se érintsem! – hadarta. Nem tudtam, hogy tényleg gúny volt-e a hangjában, vagy csak képzelődtem.
Pár perc múlva előttem állt Amélia Tanner. Továbbra sem mosolygott, de nem is volt túlságosan ijedt. Mielőtt hellyel kínálhattam volna, nekem támadt.
– Miféle kapitány maga? Nőket rabolni azt tud? Bezárat egy patkánylyukba? – kiabálta indulatosan. Jól állt neki a harag. Vadmacska lett belőle. – Férfi maga?
– Foglaljon helyet Miss Tanner! – szóltam közbe mosolyogva, mielőtt teljesen bevörösödött volna a dühtől. – Kér valamit enni vagy inni?
– Nem kérek! Engedjen szabadon! – mondta egy fokkal kevésbé mérgesen.
A mosoly továbbra is az arcomon ült. Ez általában lefegyverző tudott lenni. Legalábbis a legtöbb nőnél.
– Nem tehetem. Ön sokat ér! És ezzel a lehetőséggel élni is szeretnék.
– A vőlegényem a fejét fogja venni, miszlikbe fogja vágni, ha megtudja, hogy a foglya vagyok. Szégyellje magát! Maga alávaló!
– Higgadjon le! Nem megy semmire ezzel, kisasszony! Inkább meséljen nekem a vőlegényéről! – kértem cinikus hangon. – Gondolom, létezik, és nem most ötlötte ki hirtelen. Hadd ismerjem meg a szerencsés urat!
Amélia nem tudta, hogyan gyilkolhatna le eszköz nélkül, de ha gondolatok ölni tudtak volna, akkor én már régen kiterülve feküdtem volna és a patkányok lakmároztak volna a tetememből.
– Kapitány úr, kérem, kíméljen meg az ostoba vicceitől. A vőlegényem neve Sir James Westwood, bizonyosan hallotta már a nevét. Kifogástalan úriember. Már az esküvőnk napját is kijelöltük. Nem hinném, hogy megtorlás nélkül hagyja azt, hogy ön elrabolt engem.
– Igaza lehet…De azért megvárom az érkezését! Addig is, a rendelkezésére bocsájtok egy kisebb szobát, kérném, hogy ne nagyon hagyja el. Tettetek be könyveket, foglalja el magát. Ha kikötünk, üzenetet küldök az édesapjának és újabb egyezséget kínálok. Kíváncsi vagyok, mennyit ér ön nagybecsű vőlegényének. Ha ő igazi férfi, akkor önért jön. Ebben biztos lehet. Mi pedig várni fogjuk. Addig is, kívánok szép napot! Így megfelel?
Lehajtotta a fejét és bólintott. Gondolom, nem erre számított. Talán azt hitte, hogy vadállat vagyok? Ekkor kopogás hallatszott az ajtómon.
– Tessék, mi van már megint!
Robert lépett be. Egy tálcát hozott, rajta egy kis frissítővel és harapnivalóval.
– Gondoltam, megéhezett kapitány – mondta. Alig mert felpillantani. Ahogy meglátta Améliát, zavarba jött. Lesütötte a szemét, és el is pirult.
– Gyere fiacskám bátran! Tedd csak oda az asztalra, majd később eszem. Miss Tanner, ön kér valamit?
– Nem! – hangzott a rideg válasz.
Így is jó, morfondíroztam magamban. Majd megjön az étvágya a madárkánknak.
– Paul! – ordítottam ki. Hangomtól zengett a hajó, ahogy máskor. – Vidd a hölgyet a vendégszobába!
– Igenis, uram. –És már kísérte is ki a gőgös fehérnépet.
Robert szinte megmerevedve állt, a tálcát sem tette le. Mint aki szellemet látott…
– A tálcát! Ébredj már, hékás! Mi történt veled? – böktem meg a karját. A szerencsétlen flótás csak meredt ki a fejéből, de szó nem hagyta el a száját. Gyorsan lerakta és iszkolt kifelé. Vajon ennek meg mi a fene baja lehet? Vagy őt is megbabonázta Amélia Tanner szépsége?
Folytatjuk…
Kép forrása: Pinterest
