Túlélni a középkort: egy lehetetlen küldetés?

Ha a várakra, lovagokra, titkos szerelmekre vagy érzelmektől fűtött üzenetekre gondolunk, akkor gyakran úgy érezzük, szívesen visszamennénk a középkorba, amikor még voltak nagy lángolások, lantot pengettek és a szerelem földöntúli érzésnek tűnt, nem beszélve a férfias küzdelmekről, amelyek a nők szívéért folytak.

A valóság azonban egy hosszú, hideg és elég büdös nap lenne, amelynek végén valószínűleg csendesen sírdogálnánk egy szalmával tömött, koszos matracon, már ha jutna. Nem biztos, hogy kihúznánk 24 óránál tovább, ez csak a filmeken sikerül a bosszantóan okos és rátermett Claire-nek az Outlander sorozatban, hiszen ő minden baj elől elmenekül és sosem izzad. Vagy ha igen, nem gusztustalanul…

 
 

Íme néhány egészen apró dolog, amely bizonyára kicsit visszavetné a lelkesedésünket, ha egy napon átsétálnánk egy sziklán egy másik világba vagy ott ébrednénk:

  1. A fürdés, amely évente egyszeri kaland lenne

Atyám, mellőznünk kellene a samponok friss illatát, nem beszélve a balzsamokról, hajlakkokról és a tusfürdők milliójáról. A középkorban a víz gyanús volt, féltek tőle, nem beszélve arról, hogy minden szemetet, hulladékot, elpusztult állatot és még embert is a folyókba dobtak, amelyben mostak, vagy amelyből vizet merítettek. Már délután kettőkor komolyan érdeklődnénk a dezodor feltalálása iránt.

  1. A szagok…

Nem volt szemétszállítás, illatos öblítő sem, és az utcák, no meg az emberek elég zavaró szagokat árasztottak. Egy mai orr valószűleg képtelen lenne ott működni. És akkor még nem említettük a fogmosást, a szájhigiéniát, a ruhák tisztaságát, amelyek nagy részét addig hordták, amíg szét nem szakadtak.

  1. A WC

Na, az nem lenne, maradna egy vödör, az árokpart, a várfal, vagy ahogy a Napkirály udvarában, a függöny mögött, ami elképzelhetetlen bűzt árasztana.

  1. Nincs wifi, telefon, internet

Mindezek nélkül ki lehetne bírni, csak a ma embere pokolian unatkozna. Leszokott a beszélgetésről, és talán meg is rettenne tőle.

  1. Az ételek

Akkor, ott egyszerűek, egyhangúak, olykor romlottak, hiszen nincs hűtő, és nincs túl sok lehetőség a fűszerezésre se. Friss gyümölcs és zöldség pedig akkor lenne, ha termelnénk, méghozzá az arra alkalmas időszakban. A kávé se lenne, nem beszélve a csokoládéról.

  1. A gyógyítás

Nincsenek gyors fájdalomcsillapítók, nagyjából semmilyenek, és a kezelés kimerül egy imában vagy gyógyfüvekben. Ha valaki elvágja az ujját, bele is halhat. Antibiotikum nélkül meg életveszélyesek a mindennapok.

  1. A kényelmetlen ruhák

Az anyagok durvák, vastagok, szűkek, izzadósak, nincs kényelmes melegítő vagy cicanadrág, nem beszélve a cipőkről, csizmákról, amelyek szintén rossz anyagból készültek.

  1. A hideg

A fűtés luxus. A házban is kabátban vannak, még úgy is vacognánk, ha ott lennénk, nem beszélve a hóról, amelyből van bőven, nem ritkán derékig ér.

  1. Minden nehéz

Nincs víz a házban, vödörrel kell hozni. Sokat, sokszor. Kenyeret kell sütni, fát kell vágni, mosni a patakban kell, és a munka hajnaltól késő estig tart, mert aki nem csinálja, éhen hal.

  1. Privát szféra

Magány? Énidő? Egyedül lenni? Ezek ismeretlen fogalmak, hiszen sok a gyerek, mindenki egy helyiségben alszik, horkol, főz, játszik és szeretkezik. A családtagok legfeljebb akkor maradhatnak egyedül, ha kimennek az erdőbe vagy a mezőre, hátha nem jár arra senki.

  1. Rovarok és egyéb állatok

A bolhák, tetvek lakótársak, kiirthatatlanok. Nem beszélve a legyekről, szúnyogokról, és halkan említsük meg a patkányokat és az egereket is.

  1. Kiszámíthatatlanság

Rövid és nehéz élet, amit megszakíthat egy fertőzés, szülés, egy rossz étel, amely végzetessé teszi. Nem beszélve a folytonos háborúkról, rablásokról és erőszakról, amelyeket átéltek az emberek.

Talán már délre feladnánk a nagy ábrándozást a régen milyen jó volt-ról. Hiába lenne mellettünk egy lovag, a forró zuhany és a tiszta ágy luxusa biztos, hogy felülírná. Hogy minden jobb volt-e, gondoljuk végig, mert lehet, hogy az volt, csak kivéve magát az életet.

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here