Robi
Amikor az első üzenet megjött, elkezdtem röhögni. Bence meg is kérdezte, hogy tán jó éjszakám volt, hogy ennyire vidám vagyok, de csak odatartottam elé a telót. Felhorkant és azt mondta, öregem, rohadt nagy mázlista vagy.
A sorozat többi részét itt olvashatod
Hogy mekkora, azért, az nem volt nyilvánvaló az első üzenetből, mert annyi volt benne, hogy Lilla, aki a cégünk távoli részlegén dolgozott, kifigyelt magának, és bemutatkozott. Teljesen nyílt, higgadt üzenet volt, amelyben tudtomra adta, hogy bír.
Jó, ez hazugság. Nem azt írta, hogy bír, hanem azt, hogy bejövök neki, és el tudná képzelni, hogy közelebbi kapcsolatban legyünk. Persze, nem álltam kötélnek, hogy is tettem volna, hiszen először fordult elő ilyen velem, amióta nős vagyok. Tizenkét éve vagyok házas és egyszer sem csaltam meg a feleségem. Fizikailag semmiképp. Hogy gondoltam-e más nőkre szex közben? Abszolút, de ki ne gondolna? Megnéztem-e az utcán másokat? Igen és igen, de fel nem foghatom, mi ezzel a baj. Tudom, nem illik, meg sértő, de a nyomorult életbe! Olyan csajok járnak-kelnek mindenüket kirakva, hogy alig bíznak valamit a fantáziánkra.
A nők azt képzelik, hogy a házasság nevű ceremóniával bezárul a szemünk. Talán az elején így van, de ki is nyílik nem sokára. Nincs ennek semmi különös magyarázata, csak annyi, hogy jó a felhozatal és csukott szemmel nekimennénk valaminek. Így minden velem egykorú, vagy fiatalabb, meg idősebb, szóval minden férfi, tudja, hogy ha lefejezik is érte, akkor is nézelődni fog. Hiába van a nődnek, a nejednek a legjobb feneke a világon, mindig jön egy másik jó mell vagy jó fenék, ami nem hasonlít hozzá. Olyan ez, mint a piacon az almás láda. Szép fényes mind, és nem csak egy darabot akarunk venni, hanem kilószámra, mert nem akarjuk, hogy elfogyjon.
Na, szóval Lilla. Nem mondom, hogy felfigyeltem volna rá. Többek között azért sem, mert altattam magam. Van gondom-bajom bőven, egy kicsit leszálló ágban van a vállalkozás, épp elég gondot jelent a piac így is. Valahogy ez a nőzés sose tartozott a profilomba. Régen sem voltam valami kitárulkozó típus, a szerelem meg pláne nem tartozott a mindennapjaimba. Anyám már azon is csodálkozott, hogy egyáltalán ránéztem valakire. Úgy örült Sárának, mint gyerek a karácsonynak. Tesze-toszának gondolt, vagy jobb, ha nem mondom ki, minek. Mondta is mindig, hogy el ne szalasszam ezt a kedves, jóravaló lányt, aki úgy odavan értem. Tulajdonképpen a feleségemet sem értem, mert az időben tényleg unalmas fickó voltam, ő mégis szeretett velem lenni. Aztán lassan eljött az én időm, és ma már nem szívesen emlékszem arra régi srácra, aki bevallhatóan fura volt.
Mégis ez a Lilla-ügy alaposan felbolygatott. Nem voltam én nagyon szem előtt a cégben. Tettem a dolgom és nem léptem át semmiféle határt. Flörtölni se szoktam. Van két lányom, tündérke mindkettő, és van feleségem is, aki szeret.
Persze, nem élünk valami nagyvilági életet. Évente egyszer nyaralni megyünk, esetleg egy wellness-hétvége valahol, de az is a gyerekek miatt megtűzdelve állatkerttel meg játszóházzal.
Apa és férj vagyok ezerrel. Egy olyan férfi, akinek el kell tartania a családját, aki örül annak, hogy semmiben nem szenvednek hiányt, és egészségesek.
De egy olyan üzenet, amelyben az van, hogy jóképű vagyok, vonzó, és nagyon könnyű lenne szeretni engem, rég nem érkezett már a telefonomra. Vagy ez:
Kedves Robi!
Tudom, hogy sok nőnek bejössz, meg azt is, hogy ez egy nagyon nyomulós üzenet szerinted, de hidd el, nem beszélek félre. Nem akarok megbántani senkit, csak kicsit szerelmes lettem beléd.
Vagy:
Kedves Robi!
Én nem akarok belemászni a házasságodba, de nem gondolod, hogy jogod van a boldogsághoz? Akárhányszor látlak, mindig szomorú a szemed. Én szívesen meghallgatlak, ha kiöntenéd a szíved.
Netán ez:
Édes!
Muszáj ezt írnom, mert ma rám mosolyogtál! Érzem, hogy nem vagyok közömbös neked, de te jófiú vagy, és ettől még izgalmasabb lettél a szememben. Hidd el, nem akarom szétbarmolni a házasságod, de akkor is szívesen lennék veled.
Ilyen üzenetek után vajon mit lehet mondani? Van olyan ember, aki nem gondolkodik el azon, mit akarnak tőle? Főleg akkor, ha a lány még szép is. Lilla nem szép, hanem bombázó. A hab a tortán, hogy okos, kreatív és rámenős.
Amikor Bence megkérdezte, hogy mit fogok tenni, nem válaszoltam. Fogalmam sincs, mit kellene. Tudom, semmit. Családom van, nyugodt, megszokott életem, amelyben nincs semmi gikszer. Minek okoznék bonyodalmat feleslegesen? Az egész kaland nem érne annyit.
Hiába próbáltam kíméletesen leállítani, azt hitte, csak húzom az időt. Kértem, hogy gondolkozzon értelmesen, meg is dicsértem, nehogy azt higgye, vele van baj. De azért megmondtam neki, hogy nem akarok tőle semmit, mert nem látom értelmét. Hozzátettem, hogy szeretem a családom, fontosak nekem, és megbántani sem akarom őket, pláne fájdalmat okozni, ha kiderülne, hogy becsaptam őket.
Ám Lilla egyre hevesebben támadott, és egyre jobban kellette magát. Mind többször sürgölődött a közelemben, amit már mások is észre vettek. Az egyik hülye meg is jegyezte, hogy micsoda lúzer vagyok, hogy nem élek a lehetőséggel, mert amit nem tud az asszony, az nem fáj neki. Nem röhögtem vele.
Viszont nem hagy nyugton, hogy ő férfinak lát. Az sem, hogy sokat dicsér, és felnéz rám…
Úgy gondoltam, a legjobb, amit tehetek, ha elmondom Sárának az egész helyzetet, és utána személyesen is közlöm Lillával, hogy nincs esélye a dolognak.
fotó: Pinterest
