Úgy döntöttem, írok nektek, mielőtt találkozunk. Ha ott leszek, akkor úgyse tudok már írni, mert azzal leszek elfoglalva, hogy megértessem veletek, miért sírok. Biztosan sokat fogok sírni, de kérlek, ne haragudjatok ezért rám. Itt, ezen a helyen, amikor eldöntjük, hová akarunk menni, azt adjuk cserébe, hogy ti ez elején nem érthettek meg bennünket. Beszélünk mi hozzátok, csak ti nem tudjátok megfejteni azt a nyelvet, ami csak a miénk, a meg nem születetteteké.
Én titeket választottalak, mert úgy gondolom, veletek lesz a legjobb életem. Nem azért, mert tökéletesek vagytok, közel sem, de ez nekem nem számít. Én mindig a legjobbat látom bennetek, és úgy hiszem, nagyon fogtok szeretni engem. Ti nem tudjátok, de én már most szeretlek titeket. Anya szép és kedves, kissé szertelen, apa meg okos, megfontolt és jóképű. Minden megvan kettőtökben, ami által jó szüleimmé válhattok. Tudom, abban reménykedtek, hogy én tündér leszek, higgyétek el, az is leszek, bár a sok sírás, nyafogás vagy türelmetlenség a részemről nem azért lesz, mert nem vagyok jó, egyszerűen így tudom kifejezni magam.
Ez a világ, ahol most vagyok pláne türelmetlenné tesz, mert közétek vágyom. Hosszú időn át utazom, mire megpillanthattok, és én is titeket. Sajnálom, hogy nem mondhatok semmit azonnal, viszont a hangotokat már ismerem, és fülemnek nincs kedvesebb, mint apa duruzsolása, vagy anya éneke. Mindig azt mondja, hamisan dúdol, én viszont a legszebb hangnak gondolom. Várom a találkozást, azt, hogy megöleljetek, mert nagyon fontosak vagytok nekem, ahogy én is az leszek nektek. Azért jövök erre a világra, hogy ti szülők lehessetek, hogy örökké élhessetek általam, és majd az én gyerekem által, egészen a végtelenségig.
Még apró vagyok, de nap nap után növekszem. Lelkemben már virágzik az öröm, ujjaim mozognak, lábam kalimpál, és nem sokára már mosolyogva fogom figyelni az arcotok. Tudom, hogy vártok, akartok engem, mert mindig kisbabára vágytatok, anya mondta. Ő persze kislányként is ezt játszotta, apa pedig a hős védelmezője volt sok-sok kislánynak addig, amíg rád nem talált, anyukám.
Boldog vagyok, hogy engem választottatok, bár ti erről nem tudtok. A szívetek hívott, a lelketek rajzolt, és úgy lettem én, hogy vágytatok engem, majd szerettétek egymást. Biztosan lesznek olyan pillanatok, amikor haragudni fogtok rám, mert nem tudtok aludni vagy pihenni miattam, de higgyétek el, nem tehetek róla. Ha fáj a hasam, jön a fogam, kinek mondhatnám el, ha nem nektek? Igaz, még azt is fogom jelezni, ha unatkozni fogok, meg ha éhes leszek, no, azt szüntelen. A babák gyakran éhesek, még akkor is, amikor még nem babaformájúak. Csak akkor álmokkal és reményekkel laknak jól, és egyszer csak rájönnek, ki lesz nekik a legjobb, aki mindig megeteti még a lelküket is.
Kedves Anya és Apa! Én itt leszek nektek, szeressetek nagyon, úgy, ahogy én szeretlek benneteket innen a távolból, ahonnét mosolygok rátok, de nem veszitek észre. Volt már olyan is, hogy integettem, de a kezem átlátszó és gyenge, nem láttátok meg.
Lassan búcsúzom, mert indulásra készen állok, és ne aggódjatok, megérkezem időben. Akkor kopogtatok, amikor a legjobban vártok. Hoppá, és lecsúszom a csúszdán, majd kezdetét veszi a nagy utazás. A viszontlátásra a nem is olyan távoli jövőben. Addig is vigyázzatok egymásra, ahogy én vigyáztam eddig rátok idefenn. Pá, puszi…jöööövök hamarosan!
Kép forrása: Pinterest
