Augusztus vége felé közeledve, sok szülő érzi úgy, hogy az iskolakezdés egyenlő egy anyagi csőddel: táska, tolltartó, füzetek, színesceruzák és még ki tudja, mi minden. A reklámok azt sugallják, hogy mindenből új és csillogó kell, és lehetőleg minél drágább, amelyet a CSAK szóval próbálnak ellensúlyozni: Csak ennyiért…Csak ez a szép… Pedig a titok egyszerű, nem az ár, hanem a tartósság a fontos. Kezdjük az elején:
- Az iskolatáska
Még a legszebb, legdrágább sem kell a gyerekeknek egy-két évnél tovább. Fontos a párnázott pánt, mert védi a vállat és a hátat. Könnyű vázzal legyen ellátva, mert ha üresen nehéz, milyen lesz megtöltve? Nem kell 15 zseb rá, elég, ha pár van, ami átgondolt, praktikus. A gyerek előbb-utóbb rájön, hogy a divatos mintánál fontosabb, hogy jól elférjen. A minta csak pár napig érdekes, utána megszokottá válik.
- A tolltartó
Ha nem passzol a táska mintázatához, nem dől össze a világ. Úgyis külön használja a gyerek. Felesleges túlméretezettet venni, csak a helyet foglalja. Legyen cipzáros, átlátható és kihajtható, ne olyan, miben ömlesztve vannak a dolgok. Rendet tartani is könnyebb lesz benne, nem beszélve arról, hogy könnyebb megtalálni benne egy radírt vagy postirónt.
- A színesceruzák
Kb. millió van belőlük, de a legtöbb gyenge minőségű, folyton hegyezni kell, nem beszélve arról, hogy gyengén színez. Tizenkét szín bőven elég, felesleges 30. A minőségi bár drágább, tartósabb, kivéve akkor, ha a gyerek túlságosan szeret hegyezni, vagy épp elhagyja.
- Füzettartók
Felesleges súly, plusz pakolás, és nem véd annyira, mint hinnénk. Ha belepakoljuk a füzeteket, ott is gyűrődnek, főleg, ha az iskolában nem a szülő szuszakolja bele mind. Ha annyira fontosnak érzi valaki, legyen a könnyebb, textil változat vagy tasak.
- A könyvek és füzetek csomagolása
Tartósságra nevel, nem luxus. Fontos, hogy a borító átlátszó(így fogja felismerni az elsős) legyen, vastagabb fajta, mert év végéig kitart. Az sem utolsó dolog, hogy a gyerek ezekben úgy érzi, vigyáznia kell az eszközeire. Egyedi csomagolás(papír) is szóba jöhet, csak épp könnyen szakad. Címkét feltétlenül tegyünk rá, ahogy mindenre.
Jöjjön pár vásárlási trükk a szülőknek:
- Ahogy máskor is, jó, ha nem indulunk el lista nélkül, hogy ne ugorjon bármi a kosarunkba csak úgy…
- Ami jó az előző évről, használjuk, nem kell mindent kidobni.
- Vásároljunk időben, hogy elkerüljük a tömeget!
- Vonjuk be a gyereket, de ne azért, hogy megnehezítse a bevásárlást, hanem hogy megtanítsuk tervezni és választani. (Nem könnyű, de megéri!)
- Fontos, hogy kerüljük a gagyi, pár hónapra tervezett, olcsó divattáskákat.
- Túl drágát se vegyünk, mert rossz érzés lesz egy év múlva kidobandóként kezelni, amikor a gyerek újat szeretne és nem tágít.
Összegzésül: A tanszervásárlás lehet spórolós, mégis minőségi. Amit nem muszáj, ne vegyük meg, tudatosnak kell maradnunk a reklámok és a gyerekek kérései ellenére is. Ezzel nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem életre szóló szemléletet is adunk gyerekeinknek. A külső csillogás nem lehet fontosabb, mint a minőség. A tárgyakat meg kell becsülni, ami azt is jelenti, hogy így környezettudatos viselkedésre nevelünk egy egyszerű bevásárlással, ahogy máskor is a hétköznapokban.
A gyerekek nem a papolásunkból, hanem a cselekedeteinkből merítenek példát.
Kép forrása: Pinterest
