Az agyaghadsereg, amely kiérdemelte az emberiség egyik legmegrázóbb és leglenyűgözőbb alkotása címet, nem csupán régészeti szenzáció. Egy ember álma, félelme és reménye, aki nem tud szembenézni a halállal, de úgy dönt, kijátssza azt.
Az agyagkatonák története Kr. előtt a III. században kezdődött, amikor is az első kínai császár, Csin Si Huang-ti úgy döntött, megtalálja az öröklét forrását. Miután egyesítette a kisebb kínai államokat és egy egységes birodalmat hozott létre, a halála után is uralkodni akart.
Sírja nem egy egyszerű sírhely lett, hanem egy elképesztő méretű komplexum, amely inkább hasonlított egy városra, mint temetkezési helyre. Ennek a monumentális építménynek egyik legismertebb része az agyaghadsereg, amely több ezer életnagyságú katonát tartalmaz. Vannak köztük lovasok, íjászok, harci szekereket irányítók, de mindnek az a célja, hogy a császárt védje és szolgálja az öröklétben. Nincs két teljesen egyforma katona, minden arc egyedi, mintha valódi emberekről mintázták volna őket. Más a tartásuk, frizurájuk, ruházatuk.
1974-ben fedezték fel őket teljesen véletlenül, amikor a földművesek épp kutat ástak. Abban a pillanatban ez lett a régészet egyik legnagyobb szenzációja a történelem során. A lelőhelyet azóta se tárták fel teljesen, maga a császár sírja a mai napig érintetlen, többek között a benne rejlő veszélyek és az iránta táplált tisztelet miatt.
Az agyaghadsereg nemcsak művészeti remekmű, hanem a hatalom abszolút jelképe, egy uralkodó kívánsága, aki még a túlvilágot is hatalmában akarta volna tartani. Precíz, tökéletes és nyugtalanító. Felveti azt a kérdést, hogy vajon egy ember meddig megy el, hogy ne kelljen elfogadnia végességét?
Most mindezt közelről is megszemlélhetjük, mert a Szépművészeti Múzeumban egy nagyszabású kiállítás megmutatja nekünk, milyenek is az öröklét őrei. A tárlat nemcsak a katonákat tartalmazza, hanem egy egész korszakot, a császár életének bizonyos szegleteit, betekintést ad az uralkodó megszállottságába. Láthatunk fegyvereket, a mindennapi életet és egy újabb birodalom kezdetét, amely a halál lezárása után következhetett volna.
Nézni az agyagkatonák arcát maga az időutazás, nem a történelem, hanem a jelen. Arcok, amelyek kétezer éve várnak és őrködnek mozdulatlanul.
Lenyűgöző tudni és érezni, hogy volt valaki, jelen esetben egy korlátlan hatalommal rendelkező császár, aki hozzánk hasonlóan félte a halált, és képtelen volt elhinni, hogy majd egyszer nem fog élni.
A kiállítás május végéig tekinthető meg. Aki kedvet érez a múlthoz, nem fog csalódni. Esetleg csak abban, hogy kevés katonát lát, így viszont nagyon szívesen utazna el oda, ahol több ezren őrzik Huang-ti sírját.
Helyszín: Szépművészeti Múzeum, Budapest. Megtekinthető május végéig.
Fotó: Matheus Bertelli: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/muveszet-mualkotas-fenykepezes-fenykepeszet-11489976/
