Baba Vanga neve legendává vált a mai modern történelemben. Ki is volt ő valójában? Baba Vanga szegény, falusi asszony volt, aki előre látta a világ tragédiáit, miközben vakként tengette napjait. Egyesek szerint próféta volt, mások szerint az emberi hiszékenység tette őt ismertté.
1911-ben született Vangelija Pandeva Gushterova néven a mai Észak-Macedóniában, ami akkortájt az oszmán birodalomhoz tartozott. Anyját korán elveszítette, apját pedig gyakran besorozták. Így a szomszédok és a falu nevelte. A legenda szerint tizenkét éves volt, amikor egy tornádó magával ragadta és messzire sodorta. Amikor rátaláltak, szeme tele volt homokkal, porral, amelytől fertőzést kapott és fokozatosan megvakult. A családja szerint furcsa látomásai vaksága után kezdődtek.
Olyan dolgokról beszélt, amelyek később állítólag valóra váltak. A falubeliek kezdetben féltek tőle, de később egyre többen keresték fel, hogy tanácsokat kérjenek tőle. A második világháború alatt neve különösen ismertté vált Jugoszláviában és Bulgáriában. Az emberek sorra látogatták meg, hogy a katonák sorsáról, betegségekről vagy épp eltűnt hozzátartozóikról érdeklődjenek. A kommunista korszakban sem hallgattatták el, sőt a hivatalos nyilvántartások szerin politikusok és művészek is elutaztak hozzá.
Hogy ez hogyan történhetett meg, nem tudni, hiszen egy ateista rendszer nem szokta elviselni a hozzá hasonlókat. Baba Vanga azonban kulturális jelenséggé vált és komoly idegenforgalmi bevételt eredményezett. A 70-es, 80-as évekre már egész Kelet-Európában ismert lett.
Jóslatait nem írták le, sok kijelentése csak évekkel később terjedt el, és mondanunk sem kell, hogy formálódott, átalakult, ezért nagyon nehéz megmondani, hogy mit állított valójában, mit torzítottak el mások, és mit találtak ki teljesen utólag. A legismertebb jóslatai közé tartozik a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, amely kapcsán acélmadarakat emelegetett, amelynek támadása által sokan halnak meg. Itt persze az ikertornyokra gondolhatunk, de senki nem dokumentálta, hogy ezek az állítások valóban elhangzottak-e a támadások előtt.
A Kurszk tengeralattjáró elsüllyedésére is utalt, de sokan nevettek rajta, mert arra gondoltak, hogy az azonos nevű várost érti alatta. Ám az atomtengeralattjáró katasztrófája után nem tűntek viccesnek szavai. Hívei azt is állítják, hogy megjósolta a Szovjetunió darabokra hullását és Kelet-Európa átalakulását. Ez azonban lehetett megfigyelés és következtetés is. Természetes egy tucat jövőre vonatkozó jóslata maradt fenn, amelyek között szerepelnek globális háborúk, a világvége, mint mindig, mindenkinél vagy épp a mesterséges intelligencia elterjedése. A gond csak az, hogy a lista, amit neki tulajdonítanak hitelt érdemlően nem bizonyított, sok jóslatot utólag kreáltak.
Természetesen voltak olyan jövendülései is, amelyek egyáltalán nem teljesedtek be, sőt fényévekre voltak a valóságtól: pl. Európa elnéptelenedése egy háború miatt, egy nukleáris konfliktus 2010 után, vagy az emberek tömeges kapcsolatfelvétele a földönkívüliekkel.
A kutatók mindezek kapcsán azt szokták megfogalmazni, hogy a legtöbb ember azokra a jóslatokra emlékszik, amelyek passzolnak valamely megtörtént eseményre. A pszichológusok ezt megerősítéses torzításnak nevezik, magyarán az agy azokat az információkat veszi észre, amelyek igazolják hitét.
Feltehetnénk a kérdést, hogy miért van szükség jóslatokra? Azért, mert a jövő bizonytalan és ismeretlen. Az emberek nagy része viszont szeretne felkészülni a veszteségre, kudarcra, betegségekre vagy háborúkra. Arra vágyik, hogy tudjon valamit abból, ami még ködben van. Nostradamus, az orákulumok, a látók mindezeket szolgálják: rendet a káosz mögött.
Baba Vanga különlegessége talán abban rejlik, hogy egyszerű, falusi asszony volt, ráadásul vak, és úgy „látott”.
1996-ban halt meg Bulgáriában, és halála után kultusza még inkább felerősödött. Háza és a környéke zarándokhellyé vált. Érdekes, hogy a mai digitális világban mítosza nem gyengült, hanem felerősödött. Időnk előkerülnek újabb aktuális jóslatai, amelyekben az emberek a reményt keresik.
Több, mint 100 évvel születése után is hinni akarnak benne, mert legyen a világ bármilyen fejlett is technológiailag, a kérdések, amelyek gyötörnek bennünket, változatlanok:
Mi fog történni velünk? Látja-e valaki a még nem létező jövőt? Meg tudjuk-e változtatni az előre megírt sorsot? Van-e szabad akarat, amellyel elkerülhetjük a tragédiákat?
Kép:Pinterest
