Az apró szobában, ahol nemrég Bianca órákat töltött, alig volt levegő. Csípős izzadtságszag maradt valaki után, akit megizzasztottak a nyomozók. Leült a székre és legszívesebben elsírta volna magát. Egy tanú látta, mi történt! Ugyan ki? Biztos volt benne, hogy senki nem követte és senki emberfia nem volt a közelben. Ekkor nyílt a ragacsos kilincsű ajtó és belépett egy idegen férfi. Azonnal összerezzent. Bár nem kedvelte, de megszokta a másik kettőt, most azonban egy magas, túlságosan is izmos, borostás alak nézett rá kissé unottan. A szemében nyugalom ült, és nem látszott rajta, hogy azonnal a sittre vágná a lányt minimum húsz évre.
– Kisasszony, kérem, mondja el újra, hogy mi történt azon az éjszakán! – mondta kellemes bariton hangon.
– Nagyon sokszor elmondtam már. Miért kell újra meg újra elsorolnom? Borzalmas érzés megint átélnem azokat a perceket.
A nyomozó, aki nem mutatkozott be, nagy levegőt vett:
– Mindannyian tisztában vagyunk ezzel, de ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, hallanom kell nekem is.
Azt nem tette hozzá, hogy őt azért küldték, mert a másik kettő egyszerűen nem tudott elfogulatlan maradni. Giulia Neri, aki híres volt higgadtságáról, azt üvöltötte, hogy átkéri magát délre, ha ezt a lányt elengedik, hiszen süt róla, hogy hazudik. Arról mélyen hallgatott, hogy Hidde szülei megkeresték és jelentős összeget ajánlottak fel neki, ha segít nekik Bianca rács mögött tartásában. Mégis lebukott. Egy másik nyomozó látta meg őt, amint találkozott az áldozat szüleivel…A többi ment magától.
Bianca nagy levegőt vett, és miközben újra elmondta, hogy Hidde hogyan próbálta letámadni, és ő mennyire nem hagyta abba, lassan csordogálni kezdett szeméből a könny. Gyilkos volt, de csak azért, hogy ne legyen áldozat. Tudta, hogy meghalt egy fiú, azt is tudta, hogy mindez miatta következett be, mert ellökte. A fiú még kinyújtotta a kezét felé, mielőtt zuhanni kezdett, de a csúszós kövek már nem állták útját az esésének. Meghalt. Egy nyaraláson, Olaszországban, ahol az ember csak a szépet akarja látni. A gyönyörű épületeket, kerteket és növényeket, no meg a tavat, amelynek hírére ezrével özönlenek naponta a világ minden tájáról. És nemcsak a békésnek látszó, gazdag turisták…
A nyomozó türelmesen hallgatta, nem szakította félbe. Amikor elhallgatott, lejegyzett valamit egy papírra, és kikapcsolta a felvevőt.
– Nem arról volt szó, hogy van egy tanú, aki látta, mi történt? – kérdezte a lány alig hallhatóan.
– De! És van egy jóhírem… Pontosan ugyanezt mondta el. Kérem, maradjon itt, egyelőre várnia kell egy keveset, de úgy hiszem, nincs okunk itt tartani magát tovább. Nem tartóztatjuk le, de a bíróság dönti el véglegesen, hogy önvédelemnek minősül-e a tette. Annak fog! – súgta, de ez már nem volt rajta a felvételen, amit a zsebébe süllyesztett.
– Tényleg? – sóhajtott fel a vádlott. – Tényleg van valaki, aki hisz nekem?
A nyomozó elmosolyodott. Ő volt az első, de neki könnyebb dolga volt, mert a bizonyítékok addig sem volt egyértelműek, és egy tanú is megerősítette a lány szavait. Különösen azzal, hogy felvette az egészet. Igaz, hogy eddig várt a bemutatásával, de akkor is. Az emberek olykor félnek és nem akarnak belekeveredni egy bűnügybe. Ez a fiú furcsa volt, de szerelmes. Talán ez vette el az eszét. Amikor megjelent a telefonjával és megmutatta a pár perces felvételt, nyilvánvaló volt, hogy követte a lányt. Az is, hogy valami nincs rendben vele, mert ahelyett, hogy segítségére sietett volna, inkább a telefonját kapta elő. Mi lett volna, ha Bianca zuhan le? Elmondása szerint gyerekkora óta szerette a lányt. Leo szeme csillogott, amikor a nevét kimondta. Mégse segített neki, mégse hajtotta el a zaklatót, hanem bekapcsolta a felvétel gombot. Ugyan ki tesz ilyet, amikor a szerelmét bántani akarják?
Pár perc múlva, amikor a férfi visszatért, Bianka sápadtan hallgatta, hogy szabad. Lábai nem engedelmeskedtek, alig tudott felállni.
– Megtudhatnám a nevét annak, aki tudja az igazságot rólam? – kérdezte.
– Legyen elég az, hogy hittünk neki, és maga elmehet. Rendben?
A lány bólintott, és elindult kifelé a bűzös cellából. Kilépve az épületből nagyot szippantott a levegőből és meglepve látta meg az ismeretlen arcot, aki rá várt.
Folytatjuk…
