– Nem költözöm hozzátok, fiam és kész! Zárjuk már le ezt a meddő vitát!
– De anya… Nálunk van hely, nagy a lakás, ott a park is, hidd el, nem unatkoznál.
– Nem lehet, miért nem fogod fel?
Máté felsóhajtott. Makacs anyja...
Nyolcéves vagyok. Még nem nagy, de már nem kicsi. Anyukámék válnak. Az az apukám, aki velünk van még, műapa. Anya mondta. Két apukám is van, de a másikat nem ismerem, mert elhagyta anyát, amikor annak nagy hasa volt. Anya...
A vasaló forró gőze újra és újra arcul csapta, amint a férfi ingét vasalta. Nem bánta, sőt, hagyta, hogy ilyenkor új irányba terelődjenek múltban révedező gondolatai. A szexen agyalt éppen. Jó volt vele lenni. Pontosabban: ő volt az első...
– Ha most elmész, soha ne gyere vissza! – kiáltotta Eszter. – Be ne merd tenni ide a lábad többé.
– Eszter, kérlek… - mondta a férfi. – Ne légy igazságtalan!
– Én? Hisz neked van új macád! Te akarsz új...
Nem ismertem a dédit, bár mindenki szerint klónja vagyok. A nagymamát annál jobban. Sokszor hagy nála anya és olykor meg is feledkezik rólam, mert a munka még nálam is fontosabb neki.
Legalábbis így hiszem addig a napig, amíg ki nem...
A vigasztalástól Giginek mindig megfájdult a feje. Úgy érezte, ebben a hazug és képmutató világban senki nincs, aki valóban megértené, mit jelent évekig elviselni és pénzelni egy férjet, aki egy szép napon váratlanul agyvérzést kap. A legfurább az volt...
Hogy a fenébe lehet az, hogy a természet az egyik emberrel kibabrál, a másiknak meg túl sokat juttat? Van, akinek nagy az orra, rövid a nyaka, vaskos a lába, és vannak olyanok, akiknek széles váll vagy karcsú derék jut...
Amikor meglátta Mári néni számát a kijelzőn, tudta, hogy baj van. Számítani lehetett rá, mert az öregség magával hozza ezeket a helyzeteket. Nem meglepetés, ha egy nyolcvankét éves asszony elájul, vagy megbotlik és nekiesik a komódnak. Mindenki elkönyveli, hogy...
A bálna a konyhában mosogatott. Volt két keze, lába is, és hatvanöt kilót nyomott. Mindez negyvennégy évvel volt tetézve. Tudta, hogy nem a végzet asszonyának teremtette a jó isten, de az is nyilvánvaló lehetett a teremtő számára, hogy átlagos...
A papus mindig azt mondta, egy úrilány nem kerékpározik. Nem akart biciklit venni nekem, ami azért volt érthetetlen, mert nem voltunk úri népek. Érdekes módon, ez kizárólag karácsonykor meg húsvétkor jutott eszébe, amikor anya arra biztatott, környékezzem meg az...
