kedd, november 24, 2020
A postaláda már évek óta csak a számlák gyűjtőhelye volt. Gerda emberemlékezet óta nem kapott olyan levelet, amelyet dobogó szívvel bontogathatott volna. A számlák néha okoztak erősebb szívverést, de olyan örömteli, belesajdulót, mint régen más levelek, természetesen nem. Ha...
Anita eszméletlenül jó nő volt, bár erről nem nagyon vett tudomást. A kisváros, ahol felnőtt nem díjazta a külsőségeket. Az Alföld e távoli pontján nem sokat adtak a felszínre. A 80-as évek elején nem tombolt a szépségipar arrafelé, hogy...
Anett egy csütörtöki estén döntötte el végleg, hogy az addigi életét nem tudja folytatni. Addig a szokásos sablon mentén működött minden, és ettől volt utálatos. Férjhez ment, mert eljött az ideje, szült egy kislányt, mert az is terv része...
"Végre minden a régi kerékvágásban…” - sóhajtott fel, amikor átlépte az iroda küszöbét, és a portás Béci a szokásos bájvigyorral köszöntötte őt. “Régi micsoda…?” - rögtön rá is jött, hogy micsoda butaságot gondolt. Egy válás kimondása után, új lakásból munkába...
Kristóf hetek óta egy dolgon töprengett. Nem megállás nélkül, mert az nem vallott volna rá, viszont gyakran eszébe jutott. Úgy döntött, hat év után feleségül veszi Kamillát. Tudta, hogy a lány nem számít már rá, mondta is a barátnőjének,...
Volt abban valami roppant kényelmes és otthonos, hogy a társasház földszintjén egy kávézó üzemelt. Bori már a nyitás napján feltérképezte magának a helyet: napos terek, kényelmes székek, ízletes kávék, és mindig tiszta és feltöltött süteményes pult. Egyszóval: tökéletes törzshely. Zitát...
Ágota már nem emlékezett arra, mióta ült a folyosón. Órát rég nem hordott magánál. Pontosan azóta, mióta Benit behozták először a kórházba. Az első sokk után, amelyben kiderült, hogy valóban nagy a baj, úgy döntött, nem törődik az idővel....
Zsanett zaklatottan ébredt. Hajnali fél hat volt, még aludhatott volna, de álma felkavarta. Az első gondolata, mint mindig, Tibor volt, aki már öt éve a kedvese volt. A kedves az az elfogadható szinonimája a szeretőnek. Ezt a feleségek nem...
Szerette az őszt. Még így is, hogy nem volt valami jó idő… szemerkélt az eső, a szapora léptű emberek pedig fázósan bújtak a kabátjuk ölelésébe. Az iskolások a trolihoz igyekeztek, mások fehér papírpohárból gőzölgő forró kávét szorongatva fordultak be...
A bálna a konyhában mosogatott. Volt két keze, lába is, és hatvanöt kilót nyomott. Mindez negyvennégy évvel volt tetézve. Tudta, hogy nem a végzet asszonyának teremtette a jó isten, de az is nyilvánvaló lehetett a teremtő számára, hogy átlagos...
- Advertisement -
28,616RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb