kedd, március 19, 2024
Gyűlölöm Tomit. Minden percben gyűlölöm, amióta megszületett. Az jár a fejemben, hogy ha kilökném az ablakon, újra boldog családunk lenne. Most nem vagyunk azok. Apa állandóan dolgozik, anya meg fáradt és szomorú. Így van ez már öt éve, és...
 – Megyünk sétálni? - kérdezte a fiú. A lány megrántotta a vállát, és csak bámult kifelé az ablakon. A novemberi köd szürkére festette a kertet, már nem világítottak a sárguló levelek. Az egész egy sűrű masszához volt hasonlatos, amelyben csendesen...
– Anya, értsd meg, elég! Nem bírom tovább! – jajdultam fel a telefonban, miután negyedórája hallgattam, hogy neki mije fáj. Tudtam, hogy a dereka, háta, meg a gyomra folyamatosan, de már megszoktam. Panaszkodott, mert egyedül élt, kínlódott, mert senki...
Az a pad is fából készült, mint a legtöbb. Kopott támlájára matricát ragasztott valaki, más meg félig lekaparta. Nem volt feltűnő, de nem is bújt meg a fák tövében. Pár méterre tőle színes ágyás váltotta virágait az évszakok függvényében....
Ezt a kérdést Judit sose tette fel Andreának. A barátnője volt legalább húsz éve, talán az általános iskola negyedik osztálya óta. Nem számolták az éveket, mert egyáltalán nem voltak fontosak. Andrea volt az esküvői tanúja is, és majdnem a...
– Jaj, nem olyan! – kacagott hangosan Marcsi. – Nem az öregek otthonában jártam, hanem egy múzeumban. Csak jó volt ezt kimondani. – Az nem lehet, hogy ilyen helyeken ismerkedsz! – kiáltott Petra. – Ki jár ezekre? A nagyanyám is...
Szeptember van, anyám hónapja. Mindig ő jut eszembe az őszről, mert mindig erősen kellett figyelnem arra, hogy ne felejtsem el a születésnapját. Bár váltig állította, hogy neki aztán nem fontos, azért megsértődött, ha túl későn köszöntöttem. Nem másnap, hanem...
Meggyújtom a gyertyákat, ahogy minden évben kétszer. Egyszer azon a napon, amikor valóban elveszítettem őket, és egyszer Halottak napján. Ketten voltak, és én nem akarom elfelejteni őket. Nem volt arcuk, testük is alig, de volt lelkük, és ezek a...
Az esküvő egyszerű, de kellemes volt. A menyasszony nem akart fehér ruhába bújni, pedig karcsú alakján még jól mutatott volna. Nyolcvanegy volt és vidám, mint egy tinilány, ahogy ott állt az anyakönyvvezető előtt, akinek három napos munkát adott azzal,...
Vica sokáig figyelte anyját, aki meredten bámult ki a kertbe, és órákig nem mozdult. Megfagyott benne az élet, suttogta Teri, a húga, de az asszony legyintett rá. Nem is szerette apát, mondta neki szemrehányóan, most meg eljátssza, hogy nem...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb