péntek, október 23, 2026
– Anya, értsd meg, elég! Nem bírom tovább! – jajdultam fel a telefonban, miután negyedórája hallgattam, hogy neki mije fáj. Tudtam, hogy a dereka, háta, meg a gyomra folyamatosan, de már megszoktam. Panaszkodott, mert egyedül élt, kínlódott, mert senki...
Anyád bolond, napról napra hülyül el, mondja Endre.  Már nem bírom nézni tétova mozgását és remegő kezét, teszi hozzá. Megértem, de nem mondok rá semmit. Alig lehet egyedül hagyni, mégis megtesszük. Úgy jövünk haza, hogy hála az égnek, még nem...
Végre szabad volt. Úgy érezte, még a Nap is vele örült, a szél is neki táncolt. A szíve nyugodtan vert, a gyomra pedig komótosan végezte a munkáját. Semmi pánik, csak a végtelen béke. Ült a padon, a szökőkútban lábat lógató...
Kora reggel van, ilyenkor ritkán talál kint napkelte. Éjjeli bagolyként a nap utolsó sugarai a barátaim, ezért így tavasszal inkább estébe hajlóan szoktam hódolni a futás szenvedélyének. A Margit-szigeten rovom a köröket, akárcsak azok a szerzetesek, akik a kolostor...
Mindig minden fontos dolgot kitett a hűtőre. Úgy volt vele, hogy az evésen és a gondolkodáson nem spórol az ember, mindkettőnek meg kell adni a módját ahhoz, hogy az embernek jó élete legyen. Fogott egy csorba hűtőmágnest, és kiragasztotta...
– Holnap este is találkozunk? – kérdezte a fiú. – Alig várom. – Még el se mentem – válaszolta a lány mosolyogva. – Nem baj, ha nem érted, csak láthassalak. A lány megvonta a vállát és tetszett neki, hogy ennyire lelkes ez...
A guminő 46 éves volt és egy irodában dolgozott reggel 8-tól délután ameddig kellett. Átlagosan barna, átlagosan kékszemű volt, egyedül bőre volt fehérebb a megszokottnál. Száját mindig élénkpirosra rajzolta és nem mosolygott feleslegesen. Mégsem volt barátságtalan, inkább tudatosan visszafogott....
Zsuzsa nem roppant össze. Csak mély levegőt vett. A vér visszatért az arcába, már nem szédült. Az utcán fázósan gombolta össze a vékony kabátját és azon töprengett, hová menjen. Fél kilenc volt. Zituka elaludt, nem akart visszamenni hozzá. Nem...
Békási Laura volt a becsületes neve. A faluban azonban mindenki csak úgy nevezte: Béla, mintha ez a kis “szóvicc” annyira humoros lett volna. Nagyméretű kockás flanelinge, és a tüsire vágott, hol vörös, hol meg szőkére festett haja miatt valóban...
Amikor gyereket várt, úgy tűnt, mindenki várandós körülötte: az áruházak és a buszok tele voltak gömbölyödő pocakokkal. Előtte meg csak esküvős magazinokat és hirdetéseket látott mindenhol - mintha legalábbis minden második lány a nagy napjára készülne, mint ő.  Aztán megszokta,...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb