Kedves Nagyikám!
Apa folyton nyaggat, hogy írjak már neked, mert ők nem érnek rá. Azt sorolja, hogy így gyakorolhatom a helyesírást is, ami akkor is hasznos, ha itt élünk. Hiába mondom neki, hogy ez hülyeség. Egyszer már meg is mutattam neki, miért, hisz a gép javít mindent, mégse száll le rólam. Csak röviden, hogy te örülj! Ez volt a válasza. Már két hónapja, hogy eljöttünk, de én egy évnek érzem. Anyának nincs munkája, de apa talált valamit, mégse boldog. 44 évesen nem a mennyország új életet kezdeni, mondta este anyának olyan halkan, hogy én ne halljam. Persze, hallottam, csak azt nem értem, hogy akkor miért vagyunk itt, amikor otthon a barátaim hiányolnak.
Mikor megkérdeztem, valami jobb életről magyarázott. De a füles miatt nem hallottam jól és nem is akartam hallani. Anya szomorkodik miattad, mert biztosan nem tudunk hazamenni karácsonyra. Egy vagyon lenne. De az még messze van, hátha történik valami jó addig.
Puszi: Emma
Kedves Mamikám!
Az angol nyelv addig szép volt, amíg nem kellett folyton hallanom. Hiába írod, mennyire fontos, én egyelőre szenvedek vele.
Itt mintha lassabban múlna az idő. Kutyám sincs, ezért Törpikére gondolok állandóan. Egyik este sírtam is miatta. A ház, ahol lakunk zajos és büdös. Minden fala ismeretlen, csak a doh szaga ismerős. Sokat gondolok rád, mert most hazafelé a suliból nem tudok beugrani egy palacsintára. Vasárnap kimentünk a Green Parkba, mindenhol rózsák nyíltak. Én a te kertedben jártam gondolatban. Nem ilyen nagy, mint ez a park, de a rózsák otthon szebbek. Vagy csak képzelődöm?
Lett egy angol barátnőm, aki tulajdonképpen skót. Együtt járunk úszni. Alacsony, szeplős és le kell fogynia. Ezt ő mondogatja, nem én találtam ki.
Ölel: Emma
Drága Mama!
Sokára válaszoltál. Anya csak most mondta el, hogy kórházban voltál. Laci bácsiék remélem, figyeltek rád és nem hagytak egyedül. Lassan fél éve, hogy új országban élünk. Nagyon hiányoznak az otthoni kaják. Legfőképp a tarhonya, amit itt nem lehet kapni. Egyik nap eszembe jutott a tavalyi málnaszedés. Amikor a karomat végigkarcolta a bokor és úgy égett, mint a fene. Jó volt együtt nevetni veled. Remélem, tavaszra teljesen felépülsz és vársz engem haza. Apa egyre keserűbb, de tagadja. Otthon sem boldogultunk. A hitelek, a semmi megbecsülés…Ezzel nyugtatja magát.
Ölellek: Emma
Mamika!
Nagyon hiányzol. Minden és mindenki hiányzik. Folyton esik az eső és hideg van. Mintha minden falból penészszag áradna. Nem lehet kinn lenni a tenyérnyi udvaron sem. A napot hetek óta nem láttuk. Apa szerint rosszabb is lehetne, de én nem tudom, mi lehet ennél a szürkeségnél lehangolóbb. Anya végre talált munkát, amitől nem lett boldogabb. Egyre többet veszekszik velem. Szerinte lusta és trehány vagyok, mert nem úgy haladok a tanulásban, ahogy ő elképzelte. Az angol valamivel jobban megy. Az osztálytársaim kevesebbet kuncognak a hátam mögött. Azért még nem az igazi. Jött az osztályba egy új fiú, Tom.
Sokat gondolok rád és nem bánnám, ha gyakrabban tudnánk beszélni. Az a vicces, hogy nem tudlak elérni. Laci bácsiék szerint hol a kertben vagy, hol meg elmentél otthonról. Mondtam neked rég, hogy szükséged lesz egy mobilra. Ne tiltakozz!
Millió puszi: Emma
Édes Nagymamám!
Tegnap ellopták a buszon a pénzem és a telefonom. Nagyon rossz érzés volt, sírtam is. Ha Tom nincs velem, talán haza sem jutok. Múzeumban voltunk, és hazafelé valahogy eltűnt mindenem. Ez a nagyváros átka, mondta anya azonnal. Erre megint sírnom kellett, mert eszembe jutott a kis halastó a Patak utca végén. Ott, ahol azt mondják, hódok is laknak, bár én soha nem láttam egyet sem. Ma megint úgy vágytam egy kis tarhonyás húsra, hogy azt hittem megpusztulok. Még jó, hogy apa nem olvassa el a leveleim, mert kapnék a fejemre, hogy ilyen szavakat használok. Pedig ő még sokkal rondábbakat mond az emberekre.
Itt, London szélén nem minden nap boldogság az élet, ahogy anyáék megígérték.
Hiányzol: Emma
Mamuci!
Ne haragudj, hogy ilyen sokáig nem írtam, de valahogy minden felgyorsult. Ezer órát kell tanulnom és segítenem anyának is, akinek az angol egyáltalán nem megy. Takarítást vállalt egy nagy háznál a Victoria Streeten, de nehezen érteti meg magát. Elmentem vele egyik nap. Még soha nem láttam olyan gyönyörű csillárt, mint ott. A bútorokról régi filmek jutottak eszembe, amelyeket együtt néztünk. Még lépkedni is csak félve mertem a cseppet sem piszkos szőnyegeken.
Közeledik a karácsony és nem szeretek arra gondolni, hogy nem leszünk együtt. De már vettem neked valami apróságot. Gyönyörű és illik hozzád.
Apa mindig rám szól, hogy szépen fogalmazzak neked, mert te ki nem állod a mai fiatalok nyelvezetét. Meg sem értenéd. Ezért piszkosul igyekszem, mert szeretném érezni, hogy mosolyogsz, ha olvasod a leveleim. Ugye így van?
Kérlek, írj te is, mert tudni szeretnék Törpikéről, rólad, még az undok szomszédodról is, aki a kutyapiszkot átdobálja hozzád.
Puszi, puszi: Emma
Kedves Mamám!
Haza akarok menni! Gyűlölöm Londont, az iskolát és mindenkit! Apáékat is, akik ide kényszerítenek! Nem érdekel, ha szegények vagyunk, ha kell, én is dolgozni megyek, de vissza akarok menni. Itt engem senki nem szeret.
Anya egy hétig nem tudott takarítani menni, mert ínhüvely gyulladása van. Ha tudna angolul, elhelyezkedhetne a szakmájában. Fodrászra itt is szükség van. Ehelyett gürcöl abban a nagy házban a beképzelt tulaj basáskodása alatt. Apa viszont megalkuvó, neki itt minden jó.
Szóltam Laci bácsiéknak, hogy vegyenek neked telefont, de csak hümmögtek. Minden zsebpénzem beleadom, csak beszélgethessek már veled.
Drága Nagymamám!
Napok óta sírok.
Remélem, odafenn is megkapod a mailem. Szeretlek, és mindig emlékezni fogok rád. A felnőttek hazugok és képmutatók. Elhallgatták előlem a betegséged. Most tudtam meg, hogy az utolsó két levelem már jutott el hozzád.
Boldog karácsonyt, akárhol is vagy!
Emmád
Kép forrása: Pinterest
