Magány vagy társas magány Te melyiket választanád?

Magány kontra kényszerkapcsolat. Miért választjuk oly sokszor a hideg, megromlott párkapcsolatunkat ahelyett, hogy kilépnénk a szabad, ámde ismeretlen és eleinte rettenetesen magányos életbe? A válasz összetett.

  • Az ember alapvetően nem szeret egyedül élni, hosszú időt magányosan eltölteni. Így vagyunk beprogramozva – már a Biblia is így fogalmaz: nem jó az embernek egyedül!
  • Az egyének sokszor a kapcsolataikon keresztül határozzák meg magukat. “Jó kollégának”, vagy “szerető feleségnek”, esetleg “a csapat legjobb játékosának lenni” egy cél, egy meghatározás, amely segít eligazodni a sokszínű világban – vagy, ha úgy tetszik, a káoszban.
  • Sokan aggódnak, hogy mit gondolnak vagy mondanak róla mások. “Elvált, otthagyta a férje!” – hát hogy hangzik ez már? “Kirúgták, biztos lusta vagy meglopta a céget!” – nos, ez sem tűnik olyan hízelgőnek. Ezt el kell kerülni – gondolják azok, akik inkább kitartanak egy lusta férfi vagy egy unalmas munkahely mellett.
  • Ha zátonyra fut egy kapcsolat, az szükségszerűen két ember hibája – no, de ki szeret hibásnak, bűnösnek tűnni? Az ezzel való szembeszegülés is “segít” egy rossz kapcsolatban maradni.
  • Pénz, energia, elhatározás – mindez egyszerre – szükséges ahhoz, hogy valaki kilépjen egy bántalmazó, vagy akár “csak” egy kihűlt kapcsolatból. El kell költözni, új munkahelyet kell keresni, új jövőt kell álmodni – olyan kemény munka ez, amelynél néha a “maradás” is vonzóbb.

 

 
 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here