A 20. század egyik legnagyobb hatású színésze volt. A nagyok közül sokan, köztük Al Pacino vagy Jack Nicholson is azt vallják, hogy nála nagyobb színész kevés van. Vitathatatlanul nagy átéléssel játszotta a szerepeit. Legismertebb a Keresztapa c. filmben Don Vito Corleone alakítása volt. Bár nehezen fogadta el a szerepet, a rendező, Coppola és a könyv írója Mario Puzo is csak őt akarta. Végül 47 évesen belevágott. A próbafelvételeken még vattával tömte ki a száját, a forgatásra viszont külön arctömést csináltattak neki. Egy bulldogra akart hasonlítani, ez sikerült is neki.
Brando híres volt arról, hogy nem akart szerepet tanulni. Ezért a forgatás alatt különféle cetlikre írták fel neki a szöveget, mert nem volt hajlandó bemagolni a forgatókönyv zömét. Ez játékán nem érződött, hiszen Oscar-díjat kapott alakításáért, amit nem vett át sem akkor, sem később. Mindig is renitens volt Hollywoodban és ezt elnézték neki. Bár a stúdiók tudták, hogy nehéz jelleme miatt a forgatás sosem zökkenőmentes. Ezért több stúdió mellőzte. A tehetsége nem mindig tudta palástolni balhés természetét.
Színészgenerációk nőttek fel árnyékában és tanultak tőle, bár ő váltig állította, hogy színésznek lenni „pocsék életet” jelent. Mégis volt benne valami elemien egyszerű és mégsem hétköznapi erő, tehetség, amellyel lenyűgözte a kortársait. Az a fajta ösztönösség, amit ő képviselt, minden valamirevaló színész vágyálma.
Magánéletének árnyékai, kicsapongásai rányomták a bélyegüket karrierjére. Háromszor nősült, de saját bevallása szerint mindkét nemhez vonzódott. És hogy női szíveket kevéssé törjünk össze, csak James Dean-t és Cary Grant-et említem meg. Durvasága és kíméletlen játéka odáig fajult, hogy Az utolsó tangó Párizsban c. filmben partnernője, Maria Schneider megvádolta, hogy valódi erőszakot tett rajta.
Mint minden zseni, ő sem volt kibogozható személyiség. Egy biztos, kétség nem fér tehetségéhez. Marlon Brando nem játszott a filmvásznon, hanem megélte a szerepeit. Nyughatatlan személyisége minden szerepében megnyilvánult. Mégis, ha Vito Corleonéra gondolunk, mély hangjára, amit hosszasan gyakorolt Brando méghozzá egy valódi maffiózót, Frank Costellót utánozva, senki más nem juthat eszünkbe, csak ő. Orson Welles, a kor másik kiváló színész-rendezője is pályázott a szerepre, de Coppola ragaszkodott eredeti választottjához. Szerencsénkre.
2004. július 1-én, 81 éves korában hunyt el. Egyszerű temetése után hamvait szétszórták a sivatagban.
Isten nyugosztalja a nyughatatlan életű Keresztapát!
