Vica, versa

“Akkor tudod igazán beleélni magad mások helyzetébe, ha átélted azt, amit ők. Persze, ennek ellenére nem csak az tud empatikus lenni, aki maga is érintett – hanem bárki, aki nyitottan közelít embertársa problémái felé.” – pffú, ez nagyon mély, mormolta magában Géza, és félretette a múlt heti képzésen kapott könyvet. “Majd később folytatom…” – summázta fáradtan.

– Hol a fizud, Géza? – rontott rá hirtelen a neje.
– Tesséék? – se köpni, se nyelni nem tudott a meglepetéstől.
– Azt kérdeztem, hol a fizud, nem hallasz?
– De, ömm. Csak nem értettem, mi ez a hangem…
– Persze, hogy nem értetted, nem értesz te semmit. Én nevelem a gyerekeket, mosom a gatyádat, bevásárolok és főzök, kidolgozom a belem, te meg egész nap csak mereszted a szemed az irodában.
– De hát én…
– Semmi de. Nekem te ne dumáljál. Semmit nem csinálsz, csak dolgozol nyolc órát, aztán meg várod, hogy kiszolgáljanak, eszel meg alszol…
– Mi lett veled, Vera…?
– Más örülne, hogy ilyen felesége van. Te meg csak hízol, hízol, pedig még csak nem is szültél.
– Még szép, az a nők dolga.
– Csöndet! Ameddig én szülök és teszlek családos emberré, addig én parancsolok…
– Te megbuggyantál, Vera!
– Mit mondtál, Géza? Na, majd én megmutatom…
– Úristen, ne üss, Vera!

 
 

Brrrrr! 

– Géza, Gézaaa! Hat óra húsz, elaludtál! Kelj fel, drágám!
– Jó, jó, csak ne bánts!
– Mi van? Hehe! Te megbuggyantál, Géza?
– Nem, nem. Csak rosszat álmodtam. Nagyon rosszat!

Ebédszünetben újra elővette a kötelező irodalmat, és ott nyitotta ki, ahol előző este az ágyban fekve kiesett a kezéből.

“Akkor tudod igazán beleélni magad mások helyzetébe, ha átélted azt, amit ők. Persze, ennek ellenére nem csak az tud empatikus lenni, aki maga is érintett – hanem bárki, aki nyitottan közelít embertársa problémái felé.” 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here