“De miért fogyózol? Nem is vagy kövér!” – Az IR-eseknek nem fogyókúrázniuk kell – és nem is kell mindannyaiuknak fogynia – hanem megadott időben, meghatározott mennyiségű és minőségű ételt kell elfogyasztaniuk ahhoz, hogy elérjék az állapotjavulást. Az inzulinrezisztencia nem csak a molett lányokat, de rengeteg ötvenkilós pácienst is érint (sőt, a férfiakat is). A fogyókúra sokszor koplaláson alapul, ami egy IR-esnek teljes mértékben tilos!
“Ebben csak egy egészen kevés cukor/fehér liszt/stb van!” – Nem könnyíti meg a diétázó dolgát, ha állandóan magyarázkodnia kell: bizonyos ételeknek egészen egyszerűen búcsút kellett intenie az IR miatt. A tukmálás, kritizálás mindig gyengíti az akaraterőt, ezért nem szép dolog, ha egy érintettet állandóan kísértésbe viszünk…
“Adsz egy kicsit ebből a guszta mentes sütiből?” – Az IR-esek ételadagja grammra ki van számolva: be kell tartaniuk a három óránkénti étkezést, illetve, a kiszámolt adagok elfogyasztását. Ezért, ha egy IR-es nem ad a kajájából, az nem azt jelenti, hogy irigy, hanem azt, hogy pont annyit kell ennie, ami előtte van a tányérján.
“A kolléganőm is IR-es, de mégse tartja be, és még él!” – Az IR egy életforma, azaz, ha valaki tünetmentesen, állapota súlyosbodása nélkül szeretne élni, be kell tartania bizonyos szabályokat – élete végéig. Sokan ezt nem tudják megtenni, és egy ponton feladják. Ez nem követendő példa, hanem egy sajnálatos dolog. A szabályok megszegésére biztatni egy elkötelezett IR-est nem éppen etikus.
“El nem tudom képzelni, milyen lehet ülni, és nézni, ahogy mások jóízűen falatoznak!” – Az IR sok esetben a meddőségi klinikán derül ki, azaz, aki elkezd diétázni, azért teszi, hogy képes legyen kihordani és megszülni egy kisbabát, és, hogy ne örökítse az anyagcsere-zavart. (Ezen kívül is vannak okok: sokan fogyni szeretnének, illetve a betegséggel járó, nagyon kellemetlen tüneteket enyhíteni.) Tehát elég erős motivációja van arra, hogy diétázzon, sportoljon, gyógyszert szedjen és lelkileg is összeszedje magát. Nem könnyű az útja, de elhiheted, nem az a legnehezebb része, hogy mások lakmározását kell néznie…
