Ha egyes történelmi személyek sms-ben kommunikálhattak volna…

Ha a világ előbb változott volna meg, és a technika sokkal előbb tört volna utat magának, akkor bizonyára sok érdekes sms látott volna napvilágot, már ha szabadon betekinthettünk volna azokba. Jöjjön egy-kettő mindjárt a legismertebb magyaroktól a képzelet szintjén:

1848.március 15.

 
 

Petőfi Jókainak:

„Nem hiszem el, hogy megint rád kell várni! A Pilvax tele, te meg hol a bánatban vagy? Itt szenvedünk a 12 ponttal, de csak kilenc van meg, mert ez az idióta Vasvári elfelejtette a többit, amit mondtál neki. Igyekezz, mert lemaradunk a forradalomról!”

Jókai válasza:

„Sándor! Mintha nem tudnád, hogy a nők is fontosak, nemcsak a harc. Két perc és ott leszek, addig találj ki valamit, mondd el a Nemzeti dalt kétszer. Hátha nem veszik észre, hogy ugyanazt szavalod. Még be kell szaladnom a nyomdába is, de ha nem sikerül, együtt megyünk és elfoglaljuk! Benne vagy?”

Petőfi Szendrey Júliának:

„Juliskám, el se hinnéd, hogy Táncsics majdnem átaludta a kiszabadítását. Én még ilyen nyugodt emberrel sose találkoztam! Ebédre hazaugrok, ha nem gond, csinálj túrógombócot, most arra lenne gusztusom.”

Júlia válasza:

„Sándorom! Táncsics nem fog szívinfarktus kapni ez biztos, de kapjon inkább a császár, és akkor még forradalom sem kell! Vigyázz magadra, és mondd meg Jókainak, hogy este beugorhat ő is, mert nagy mesélő, és tőle akarom hallani a nap történéseit, már bocs!”

Zrínyi Ilona az egyik barátnőjének:

„Kedves Barátosném! El se hiszed, micsoda férfival hozott össze a sors! Jó kiállású, okos, bátor, csak kicsit fiatalka! Imre a neve, és pillangók repkednek a gyomromban, ha özvegységemet félre dobva reá gondolok. Szerinted, belemenjek egy új kapcsolatba két gyerekkel?”

A barátnő válasza:

„Ne törődj a közvéleménnyel. A vár úrnője vagy, és azzal se foglalkozz, ha egész Munkács rólad pletykál! Irigyek. Thököly megér egy próbát!”

I.István a fiának:

„Imre, szedd össze magad! Tiéd lesz egykoron az egész ország, nem henyélhetsz egész nap. Gellért püspök is panaszkodott rád, hogy hanyagolod a tanulást, csak a vadászat érdekel. Készülj, szombaton bőven lesz részed benne, de intelek a vadkanoktól, ugyanis most van az ellési szezon, nehogy bajod essék!”

Imre válasza:

„Apám, ne félts már folyton! Felnőtt vagyok, tudok vigyázni magamra. Szarvasra megyek, nem vaddisznóra. A tanulást unom, de erről szóban bővebben.”

Hunyadi János Szilágyi Erzsébetnek:

„Böske! A fiaink elkanászodtak. Attól félek, László még kihúzza a gyufát az udvarban. Szerinted mit tegyünk, hogy ne kerüljön bajba? A kisebb se egyszerű, de legalább nem üti az orrát semmibe. Ideje lenne harcra fogni őket, csak te úgy félted őket, mint a hímes tojásokat!”

Szilágyi Erzsébet válasza:

„Édes Uram! Nincs ezekkel a kölykökkel semmi baj, a végén még király is lehet belőlük olyan ügyesek és okosak. Különösen Matyi, aki folyton igazságot tesz, amikor a parasztgyerekek közt vita van. Én nem aggódnék a helyedben. Viszont a pestist kerüld, mert hullanak a népek, mint a legyek. Várlak haza!”

Vajon ilyesmiket üzentek volna? Vagy készítettek volna akkortájt is egy-két szelfit? Meglehet, de ezt sose tudhatjuk már meg. Mindenesetre mi, utódok, mosolyoghatunk egy jót azon, hogy nekünk egy ilyen világ jutott szelfistől, netestől, mindenestől.

 

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here