A történelem gyakran csak a férfiak hőstetteit emeli ki, de a második világháború csatáiban a nők is harcoltak a szabadságért. Lise de Baissac is azon nők közé tartozik, akinek bátorságáról és rátermettségéről keveset tudunk, pedig nem szabad megfeledkeznünk róla.
Lise 1905-ben született Mauritiuson, de élete nagy „kalandját” Franciaországban élte meg. Párizsban élt, amikor a háború szele magával sodorta. Rendkívüli leleményessége és intelligenciája kivételes küldetésre tette alkalmassá. A háború kitörésekor csatlakozott a brit Special Operations Executive-hoz, amelyet Churchill hozott létre, és amelynek az volt a célja, hogy a megszállt területeken megszervezzék az ellenállást. Mindemellett fegyvereket csempésztek és hírszerzési információkat továbbítottak.
Testvérével együtt Lise ennek szerves részévé vált. Az egyik legmerészebb és legkockázatosabb küldetése Normandiához kötődik. Ejtőernyővel érkezett a megszállt területre az éj leple alatt. A németek ekkor már mindenütt jelen voltak: falvakban, városokban egyaránt, az utak mentén, a postákon. Ő azonban remek rejtekhelyet talált.
Albérletet vett ki egy német tiszt házában, a megszállók közvetlen környezetében. Teát főzött, udvariasan beszélgetett, időnként virágot tett az asztalára, ahogy az egy kedves bérlőhöz illik.
Elsőre ez a terv elképesztően hangzik, de épp ez volt benne a különleges. Ebben a házban tervezte meg Lise az üzenetek továbbítását és fegyverek rejtegetését is. A Gestapo orra előtt tette, mindig egy lépéssel előttük. Éjszakánként mozgott, öltözetében egyszerű, középkorú nőnek álcázva magát, aki minden reggel mosolyogva köszönt a ház tulajának. Lise nemcsak titkokat gyűjtött, hanem kapcsolatokat is épített, helyi parasztokat, vasutasokat, tanárokat vont be az ellenállásba.
Amikor a Gestapo mégis gyanút fogott, Lise biciklire ült és a mezőkön, szántókon szelte át a tájat. Vállán rádió, zsebébe halálos bizonyítékok. Tudta, hogy ha elkapják, megölik. De megmenekült.
A háború után Angliába ment, ahol több kitüntetést kapott, amelyekkel sosem dicsekedett. Azt válaszolta, ha kérdezték, hogy tette a kötelességét. Egy olyan nő volt, aki bátorságát nem kiáltotta világgá, pedig információ aktívan formálták a történelem menetét. Jelentős szerepe volt a normandiai partok későbbi felszabadításban.
Lise de Baissac története nemcsak a bátorságról szól, hanem arról a leleményességről is, amellyel egy nő a háború titkos hősévé vált, miközben a világ semmit nem tudott róla.
Ma sincs másképpen, hiszen nem készültek róla világrengető filmek, nem írtak róla vaskos könyveket.
Ez a csodálatos asszony 2004-ben halt meg, kis híján 100 évesen.
Kép forrása: Internet
