Az isten szerelmére, milyen világban élünk, ha a belegyezés hiánya nem számít erőszaknak egy bíróság szerint? Akkor mi az erőszak? Mit kell tennie egy lánynak ahhoz, hogy tudtára adja valakinek, hogy nem akar vele szexelni azon túl, hogy nemet mond?
Az ítélet jogilag helyes? Hogy lehet helyes az, amikor egy 21 éves lányt megerőszakolnak, és pár nappal később beismerik? Mi a franc kell ahhoz, hogy valaki megértse, hogy a NEM az NEM?
Az áldozat védelme csődöt mondott. Mivel nem volt hangos ordítás, nem volt küzdelem, ez a bíróságnak annyit jelentett, hogy nincs erőszak? Mit üzen ez? Annyit, hogy ha nem vagy képes ordítani, sikoltani, mert lefagysz, mert megdermedsz a félelemtől, akkor ez nem minősül erőszaknak? Ha nem folyik vér, akkor nem történik semmi különös?
Ezzel a döntéssel az állam kimondta, hogy minden nő szabad préda. Ha valaki egy halk nemet mond, és nem képes többre, akkor úgy járt???
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója nem számít egy társadalomban? Egy lány, aki a kollégiumban lakva nem arra van felkészülve, hogy bántalmazzák, most nem kapott segítséget. Pedig a támadó beismerte. Mi kellett volna egy bíróságnak ahhoz, hogy ne alázza meg, hogy ne rombolja az önbecsülését földig, és ne azt sugallja a többi nőnek, hogy hallgass a neve, mert soha semmilyen esetben nem számít a lelke és a teste? Ez az ítélet mérhetetlen gúnnyal reagál minden áldozatra, akiket bántanak…
A döntés nyomán több száz jelenlegi és volt hallgató véres lepedőkkel vonult fel és tiltakozott az egyetem épülete előtt. A jogvédő szervezetek újra meg újra petíciót indítottak követelve, hogy a magyar jogrendszer vegye már emberszámba a nőket. Vegye bele a beleegyezés fogalmát és tegye egyértelművé, hogy nemcsak a hangos NEM számít.
Magyarországon az áldozathibáztatás igen magasfokon működik. Sokszor még a nők is a támadók pártját fogják. Ezen mindenképpen változtatni kell. A társadalom felelőssége óriási, mert nem elbagatellizálni kell ezeket az ügyeket, hanem törvénybe foglalni, hogy mi jár egy erőszaktevőnek, főleg, ha elismeri tettét.
Ha mindezt nem legitimáljuk, ha női hisztinek minősítjük, akkor esély sem lesz igazságtételre.
Az erőszak soha semmilyen körülmények között nem élvezhet kedvező elbírálást. A társadalomnak lépnie kell, ahogy megtették a napokban Olaszországban, ahol kimondták, hogy a nőgyilkosságok áldozatait életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik.
Akiben van némi kétség vagy azt gondolja, minek ment oda, gondoljon a lányára, húgára, feleségére, akit egy idegen (lehet az ismerős is!) leszorít a földre, ágyra, falnak nyom, megüt, és előveszi a hímvesszőjét, miközben áldozata rettenetesen fél, remeg, és talán kiáltani sem mer, mert nem jön ki hang a torkán. Ha van ember, aki ezt helyesli, aki ezt el tudja fogadni, ahogy a bíróság, az nézzen a saját tükrébe, ahol nem láthat mást, csak egy szörnyeteget. Erre van szüksége az országnak? Idáig süllyedünk? Ez nem a Balkán, ez sokkal rosszabb annál!
Kép forrása: Pinterest
