John Paul Getty III egy milliárdos család sarja volt. Magányos kamasz, aki korán megtanulta, hogy a pénz nem egyenlő a szeretettel. Szülei elváltak, apja a saját démonjaival küzdött, de nagyapja pedig a világ leggazdagabb embere volt.1957-ben a Fortune magazin szerint ő volt a világ leggazdagabb amerikaija. Unokája viszont Rómában élt, kallódott, sodródott, senki nem törődött vele. 1973 nyarán, amikor 16 évesen eltűnt, senki nem sietett a segítségére. Egyszerűen nem hitték el, hogy elrabolták.
Az első zsarolólevélben 17 millió dollárt követeltek érte. A család nem pánikolt, érzelmek nélkül követte az eseményeket. Nagyapja pedig biztos volt benne, hogy unokája ilyen trükkel akar még több pénzt kicsikarni belőle. Reakciója sokkolta a közvéleményt: „Van még tizennégy unokám. Ha most fizetek, mindet el fogják rabolni – mondta”.
Hetek teltek el, mire az olasz hatóságok komolyan vették az ügyet, ugyanis a zűrös fiatalnak korábban is voltak drogproblémái, és már máskor is tűnt el.
Hónapokkal később, 1973 novemberében egy boríték érkezett egy római szerkesztőségbe, amelyben a kamasz fiú jobb fülét és egy hajtincsét küldték el. Az emberrablók világossá tették, hogy ha nem érkezik pénz, a fiú meghal. Ez a brutális üzenet végül megtörte a család ellenállását, ám a nagypapáét nem teljesen. Végül nagy nehezen beleegyezett, hogy pénzt ad, de csak 2,2 milliót. Ennyi volt az amerikai adótörvények szerint adományként leírható összeg. A fennmaradó 800 ezret kölcsönadta fiának 4%-os kamattal.
A fiú végül élve, de súlyosan traumatizálva szabadult december 15-én. Sosem épült fel teljesen, depresszió, poszttraumás stressz és drogfüggőség kísérte élete végéig. Apja és nagyapja később sem békültek ki, családi kapcsolataik a pénz árnyékában ridegek maradtak. Az elrablás története erősen rányomta bélyegét a Getty család nevére, mert a könyörtelenség és az érzelmi sivárság szimbóluma lett.
John Paul Getty III soha nem élt igazán jó életet, de szabadulása után még több belső fájdalom gyötörte. Végül herointúladagolás következtében stroke-ot kapott, lebénult és beszélni is alig tudott. 54 évesen hunyt el.
Nagyapja 1976-ban halt meg. Sosem kért bocsánatot, sosem érzett bűntudatot. Nem mindennapi történetük arról szól, hogy a gazdagság milyen törésre és gonoszságra képes egy családon belül. Arra is rámutat, hogy bármekkora vagyona is lehet valakinek, ha szívében űr van. Ez a fiú egyedül maradt már jóval előbb, minthogy elrabolták. A Getty név besározódott, hisz a mérhetetlen vagyon nem jelentett sem biztonságot, sem erkölcsi iránytűt. Egy nagyapa, akinek annyi pénze volt, amennyit soha nem tudott volna felélni, hagyta, hogy unokáját megalázzák, éheztessék és megcsonkítsák, nehogy esete precedenst teremtsen.
Ezután felmerül a kérdés: mi lett a pénzzel, amit gonosz öreg nem tudott magával vinni a sírba? Különböző múzeumokra és alapítványokra hagyta, köztük a világhírű Getty Museumra. Csak azokra nem, akik a szerettei lehettek volna, ha vannak benne érzések, pedig élete során ötször nősült, és négy feleségétől öt fia született.
Zsugoriságáról legendákat meséltek. Hiába volt olajmágnás, a saját angliai házában pénzérmével működő telefonokat szereltetett fel, nehogy az alkalmazottak vagy a vendégek az ő számlájára telefonáljanak.
A világ lelkes gyűjtőként is emlegeti, ugyanis festmények, szobrok és grafikák mellett francia bútorokat is vásárolt százszámra, amelyek később megalapozták az általa létrehozott múzeum állományát.
Kép forrása:Wikipedia
