A művészet világa gyakran a csodálat terepe. A tehetség előtt fejet hajtunk, bálványozzuk az énekeseket, színészeket, modelleket, és nem tudunk vagy nem akarunk a reflektorfény mögé látni. Pedig nagyon sok kényelmetlen kérdést vet fel az életük a hatalomról, a hírnévről és az igazságról. A piedesztálra emelet sztárokat azonban fáj letaszítanunk, és aki ezt megpróbálja, támadások sorát élheti meg. Az elmúlt évtizedekben számos esetben derültek ki olyan dolgok, amelyek megmutatták, hogy bármilyen híres is valaki, képes erőszakos cselekményeket elkövetni. A közvéleményt annyira megrázza mindez, hogy nem hisznek azoknak, akik ilyen vádakkal állnak elő, és a legdöbbenetesebb az, hogy sokan megőrzik a befolyásukat, karrierjük meg se inog, befolyásuk pedig töretlen. A hírnév ilyen esetekben menedékké válik, és a szörnyűség, amelyet elkövetnek, elhalványul a rajongók szemében…
A sztárkultusz sajátossága, hogy könnyen mentegetni kezdik a művészt, aki zseniális alkotó. Többek között ezért képtelen elfogadni, hogy súlyos erkölcsi hibákkal rendelkező ember is. Ezt a jelenséget látványosan példázza Roman Polanski esete is. A világhírű rendező 1977-ben bűnösnek vallotta magát, mert az Egyesült Államokban megerőszakolt egy 13 éves lányt. Mielőtt azonban az ítélet megszületett volna, elhagyta az országot, és visszatért Európába, ahol továbbra is filmeket forgatott, díjakat nyert. 2003-ban még Oscar-díjat is kapott. Mintha mi sem történt volna…Az alkotót elválasztották a tettétől, és az alkotását dicsőítették.
Hozzá hasonlóan ellentmondásos figura Woody Allen. Miután megvádolták azzal, hogy örökbefogadott lánya szexuális visszaélés áldozata lett gyerekkorában, Allen tagadott. Soha nem ítélték el, a közvélemény azonban elpártolt tőle. Voltak színészek, aki soha többé nem akartak vele forgatni, de sok rajongóját mindez nem érdekli, kitart mellette.
A Nobel-díjas Pablo Neruda önéletrajzában maga írja le, hogy megerőszakolt egy ceyloni szolgálólányt. A történet sokáig ismeretlen volt, később is komoly vitát indított el arról, hogy ilyen alkotó hogyan lehet nemzeti hős. Vagy: Norman Mailer egy részeg veszekedés közepett megszúrta a feleségét, aki nem halt bele. Mailert rövid időn belül szabadlábra helyezték, és karrierje ezután is virágzott.
A közönség és a szakma hajlamos relativizálni az ilyen tetteket, mert arra hivatkozik, hogy valaki rendkívüli tehetség, kulturális ikon és milliók rajonganak érte. A pszichológusok szerint ez azért történik, mert nehéz összeegyeztetni a szeretett művészt azzal a képpel, hogy súlyos bűnt követett el. Sokan inkább túlzásnak érzik a vádakat, esetleg arról beszélnek, hogy régen történt, vagy épp félreértés eredménye volt.
A 2010-es évek végén azonban valami változni kezdett, és a MeToo mozgalom hatására egyre több áldozat mert megszólalni. Addig elnyomták magukban, de ma már az erőszakot kevésbé tolerálja a társadalom. Mégis azt kell mondanunk, hogy a hírnév sokáig képes elhallgattatni a történteket. Inkább az áldozathibáztatás dívik, és azok, akik meg mernek szólalni, nehéz helyzetbe kerülnek.
A legnagyobb dilemma azonban az, hogy miként viszonyuljunk azokhoz az alkotásokhoz, amelyek kulturális értéket képviselnek, de alkotójuk gyilkos, erőszaktevő vagy bántalmazó? Lehet-e csodálni egy verset, egy dalt, egy filmszerepet, ha tudjuk, hogy akit látunk nem egyenlő azzal, aki a valóságban él? A védőburok igen erős, hiszen pénz mozgatja a szálakat, a rajongók nem akarnak hinni, és így az ügyvédek, menedzserek jelentős hányada a botrányok elsimításán dolgozik. Lássuk be, hogy Michael Jacksont se szeretik kevesebben a feljelentések miatt, Chris Brown is súlyosan bántalmazta Rihannát, és hiába kerültek elő rendőrségi fotók, a felháborodás nem volt elég nagy. Ugyanez vonatkozik olyan emberekre, akik a sportban értek el kimagasló sikereket, vagy aki sportolókat alázott, erőszakolt meg, mégis uszoda viseli nevét hazánkban.
A hírnév nem tesz senkit jobbá vagy érinthetetlenné. Még akkor se, ha úgy tűnik. Az aki képes aljasságra, mindegy mekkora tehetség, bűnei nem lehetnek takarói. Mindegy, hogy a rajongók feldolgozzák-e vagy sem.
Fotó: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fekete-feher-nok-szepseg-szep-60708/
