Csak egy kiló kenyérért, egy tonhalkonzervért, meg pár apróságért mentem be a piros madaras shoppingolós üzletbe. Nem akartam nagy felhajtást most az ebéd körül (ritkán akarok), így gondoltam seperc alatt megjárom a túrámat.
De aztán amikor végig néztem a soron, ledermedtem a látványon.
Van egy szekció, a legutolsó bejárati részénél, ami mindig az aktuális szezon portékáit kínálja, persze kihagyhatatlan áron. Nyár közepén már sokkolják az arra járó gyerekeket, és persze szüleiket az iskolai felszerelések kínálatával, majd ősszel váltunk a szüreti stylra, tele rengeteg palackozott, demizsonozott borral, majd ezt leváltja a halloween és a halottak napjának gyertya és műkoszorú, valamint boszorkányorr és töklámpás kínálata. 
Aztán itt valahogy kifogynak az éppen akciózható árukból, és uccu neki, kidobják a mikulást, karöltve a karácsonyi dekoráció kellékeivel, mindezt október végén!
De most lesokkolódtam. Egyfelől olyan lettem, mint a mókus a Túl a sövényen című meséből, aki egyszerre akar száz helyre rohanni, de csak egy helyben totyorog, másfelől pánik fogott el, hogy úristen ez már tényleg itt van? Pár hete, mintha még a flipp-flopp papucsokat próbálgattam volna akciós 1100,- Ft-os áron.
Itt van, semmi kétség. Egy hét, és Mikulás, majd két hét és ülünk a Karácsonyfa alatt.
Imádom a Mikulást és a Karácsonyt! Konkrétan fetisiszta vagyok ezzel a két ünnepel kapcsolatban. És ki nem állhatom a nyavalygó, hisztiző embereket, akik az éppen aktuális divat szerint próbálják a karácsonyt és az egész hozzá tartozó vicces, szórakoztató, és igen, kissé fáradtságos és sok türelmet igénylő légkörét és mibenlétét megfúrni.
Jönnek a szabályok, hogy idén nem veszünk fát, nem díszítünk, nem veszünk ajándékot, nem megyünk a rokonokhoz, nem főzünk, vagy ha mégis, akkor semmi extrát, nem leszünk otthon és egyáltalán minek is tartjuk??!! És persze ezt már november elejétől hallgatom. Mert a polcokon már ott sorakoznak a díszek, az égők, a műfák, a műhógolyók és a csillogó boák és a csomagolópapírok ezernyi mintával.
És én csak állok, és mint a Hegylakó, aki éppen levágta az aktuális ellenfele fejét (kicsit durva párhuzam a karácsonyhoz, bocsi) és hagyja, hogy a másik ereje és életenergiája átjárja a testét, na, úgy állok én ott a tök üres kosarammal a halvány rózsaszín díszek és a mikulás manó között félúton, várva, hogy megérintsen, és a véráramomba vegyüljön a karácsony szelleme. Nézem a csillogó díszeket, tíz másodperc alatt nyolcszor változtatom meg magamban az idei karácsonyfa színét, és már listázom is a fejemben az apró meglepetések ötleteit szeretteimnek, amikor meglátom a kisállatosztály polcai végén a kis színes mikulás és karácsonyi jelmezeket. Tuti ajándék a kis kedvenceknek.
Azonnal eszembe jut a macskám Mia, aki természetéből adódóan télen – nyáron grincs hangulatban van, nagyjából semmi nem tudja kimozdítani teljesen egysíkú jégkirálynő hangulatából. Na jó, maximum ha a jutifalatos zacskó megzörren.
A szám mosolyra fut, és már emelem is le kis zöld maskarát. Hazaérve dobom is le a szatyrokat a konyhapultra és túrom elő a meglepetés hacukát.
A macska gyanakvóan néz, hetedik élete minden idegszála érzi, hogy valamit forralok. Hihetetlen közönnyel képes rám nézni és úgy tenni mintha épp jófejségből megengedné, hogy megsimogassam, majd gyanakodva nézi az orra elé lóbált grincs ruhácskát. Nem érti, hogy ezt most miért is teszem elé, de már nincs ideje menekülni, három másodperc alatt csatolom rá a kis jelmezt. Megkövülten áll, arcáról sok mindent le lehet olvasni, és gyanítom, hogy éppen most átkoz el magában. A gyerek is trappol lefele a lépcsőn, meglátva kedvencét, hangos nevetésben tör ki. A macska ezt már teljes sértésnek veszi, és grincsjelmezestül a párnájára vonul és lefekszik. Ezt úgy veszem, hogy nem zavarja, ha rajta marad, így a kicsomagolást folytatva, néha apró pillantásokkal a hátam mögé sandítva nyugtázom, hogy szert tettünk egy valódi Grincsre.
Ekkor pattan ki a fejemből, hogy ne hagyjuk ki kis kedvenceinket sem a karácsonyi készülődésből! Ne csak magunkra gondoljunk, és az aktuális karácsonyi ronda pulcsinkat öltsük magunkra, gondoljunk arra is, hogy kis kedvenceink is élvezhetik a karácsonyi készülődést!
Elő a mikulás és rénszarvas jelmezekkel! Az idei karácsony szóljon a kis kedvenceinkről is!
