Egyre komolyabb függőséget és veszélyt jelent az internet a fiatalok számára, de a felnőttek nem fogják fel. Nem értik. Nem ebben a világban nőttek fel, és elképzelésük sincs, milyen kommunikáció folyik a neten, a chatszobákban és a játékokban, amelyek ártalmatlannak tűnnek. Összegyűjtöttünk néhány fontos dolgot, hogy addig lépjünk, amíg nem késő:
- Egy gyerek nem tud különbséget tenni a valóság és a virtuális világ között. Fogjuk már fel, hogy aki nap nyolc órát ül a gép előtt vagy telefonozik, annak az a világ a valóság, amelyben közel fél napját tölti. Nem jön ki belőle akkor se, ha abbahagyja, benne él, és alig várja, hogy visszaléphessen.
- Azért, mert az én gyerekem nem csinálja, ne gondoljuk, hogy az általános. Csinálhatja másnál, és a játék legyen az bármilyen egyszerű, sose olyan ártalmatlan, mint gondoljuk. Pláne az idő miatt, amennyit a képernyő előtt tölt.Ne gondoljuk, hogy nem megy át más oldalakra, és csak ott marad, amin van, ugyanis kíváncsi. Az a magyarázat, hogy az én gyerekem nem tenné, nem hazudik, nem olyan, nagyon nagy áltatás. Alig létezik olyan szülő, aki tisztában van azzal, mit néz a gyereke, a legtöbb játékról halvány lila gőze sincs. Ha horror, akkor horror, ha zombikat lő, ha emberi nyakat vagy gerincet tördel, akkor abban a világban van éppen.
- A gyerekem ott van a valóságban, ahol mondja. Ez se feltétlen igaz, mert már a tízéves is füllent, és hiába követhető a telefonja, ha ki akarja játszani a szülőt, ki fogja. Ne feledjük, nem az a kisgyerek, aminek mi látjuk. Tombolnak a hormonjai, és az a világ, amit mi nem ismerünk sokkal előbb beszippantotta, mintsem álmodtunk róla.
- Nagyon könnyű azt mondani, azzal védekezni, hogy ugyan, még kicsi. A szülőnek mindig kicsi, akkor is, ha harmincéves. Azt se feledjük, hogy önállósodni akar, és hazudik, ha másképpen nem éri el a céljait. (Becsaphatjuk magunkat bárhogyan, régen is így volt, csak ma még gyakoribb és veszélyesebb is.)
- Az internet csábító világa ijesztő. A kamasz megerősítésre és dicséretre vágyik, amit otthon nem kap meg, mert korlátozzák vagy bírálják. De ha nem, akkor se dicsérik eleget, vagy nem számít a szülői elismerés, annak a korszaknak vége van.
- A virtuális térben bárki bárminek kiadhatja magát. Ez az egyik legijesztőbb. Kedveskedhet, hízeleghet, és a kamasz bármit elhisz, amit nem otthon hall vagy épp hall, de nem érdekli.
- Nem hagyhatjuk felügyelet nélkül őket, mert ha nem figyelünk rájuk, minden határt átlépnek. Nagyot tévedünk, ha azt gondoljuk, nem tudnak a szexualitásról, nem beszélgetnek a szex különböző formáiról. Mindig van, aki többet látott és hallott, mint kellett volna, ő majd tippeket ad.
- Ne vessük el annak lehetőséget, hogy gyerekeink sokkal érettebbek, mint gondolnánk. Egy fiatal, naiv lányt könnyű behálózni és megvezetni. Teste már érett, a gondolatai viszont nem azok, de ezt úgy éli meg, hogy nem veszik észre szülei, barátai, hogy ő milyen különleges. Ezért bátran mer flörtölni idegennel, akik lehetnek veszélyesek is. Arról is kell szólnunk, hogy a fiúk is behálózhatók, csak kisebb számban válnak áldozattá.
- Egy gyereket elcsábítani, elrabolni, becsapni végtelenül egyszerű. A hazugság olyan fokozatba kapcsol a neten, amelyet az előtte születettek nem értenek meg. Nem tudják felfogni, hogy miként hat az agyra, miként befolyásolja a véleményeket, és miként ítélkezik. Sokan megragadtak a Facebooknál és azt hiszik, hogy az a csúcs, ha a nyaralásuk képeit kiposztolják vagy dicsekednek a kertjükkel, karácsonyfájukkal vagy szánalmat várva sajnáltatják magukat. A virtuális világ már régen nem ebből áll.
- A kamasz amióta világ a világ, hazudik. Ahogy mi is tettük, csak akkor talán kevesebb volt a veszély. A társadalom nyugodtabb és összetartóbb volt, és mintha kevesebb beteg elme élt volna köztünk. Ma, amikor díjazzuk azt, ha idősebb férfi 25-30 évvel fiatalabb lányokra vadászik, nem csodálkozzunk, hogy kiskorúak lettek a legfőbb célpontok.
- A lányok hamarabb érnek, és mielőtt a szülők észbe kapnának, simán behálózza őket valaki, ha nem elég óvatosak. Nagyon nehéz megvédeni őket, főleg úgy, hogy ma már 10 évesen hagyják őket sminkelni, kihívóan öltözködni, és annyit telefonozni, amennyit csak akarnak. A szülő a fejéhez kap, de ő maga veszi meg neki a szemspirált, a szájfényt, hiszen olyan szép a fejlett nagylány, mindenki mondja és dicséri. Ha baj van, jajgatunk, miközben mi engedtük meg neki, hogy ennek a világnak a részese legyen. Sőt, mi bíztattuk, hogy vegyen fel bármit, mutassa meg magát, hiszen gyönyörű. 12.
- Egyre több 10-12 éves lány menstruál rendszeresen. Vajon tudnak mindent a szexről, ami fontos lehet? Beszéltünk nekik a teherbeesésről, vagy hagytuk, hogy a barátnők és a net megtegye? Félünk, szégyelljük magunkat, hárítunk, és azt mondjuk, á, kicsi még hozzá. Ez a legnagyobb hazugság.
- A virtuális világ agresszivitása, bírálata elképesztő hatással van a tinédzserek fejlődő érzelmi világára. Ember legyen a talpán az, aki követni tudja azt a sok bántást, amit naponta kapnak. Még azok is, akik jóalakúak, szépek. Hát még azok, akiknek nincs modell külseje. És ők vannak többen. A bántás nemcsak szóbeli, amit talán felejteni lehetne egy idő után, hanem írva vannak küldözgetik őket, elmentik, és amikor szükség van rá, előrántják és zsarolják vele az áldozatot. Mi, szülők, ha csináltunk is disznóságokat egykor, vagy mondtunk rondákat, legalább nem éltük meg, hogy maradandó nyom maradt utánunk. Kivéve, ha az elmékben maradt, de nem százakéban egyszerre.
- Meg kell értenünk, hogy nem hagyhatjuk, hogy a kamasz azt tegye a nap minden órájában, amit akar. A védelmet tőlünk várják, ezért nem szabad hagynunk, hogy elhajtsanak. Viselkedésük gyakran borzalmas, reakcióik durvák és kíméletlenek, de szívük mélyén jegyzik, mennyire állunk mellettük, és szabtunk-e határokat. Ha nem, akkor idővel fejünkhöz vágják majd, hogy te hagytad, te engedted, te nem tiltottad meg. Még akkor is, ha egykor ezekért utáltak bennünket a legjobban. Nem hagyhatjuk, hogy úgy múljanak el hetek, hónapok, hogy mi azt sem tudjuk, létezik-e a gyerekünk, mert ki se mozdul a szobájából.
Nagyon nehéz ma szülőnek lenni. Tanulni kell, fejlődni, és felelősséget vállalni, ami egyre nehezebb. Kamaszkorban nevelni késő. Lehetetlen. Addig kell, amíg még kicsi, cuki, és úgy hisszük, sose nő meg, és nem küld el bennünket a fenébe.
Kép forrása: Pinterest
