A történelemkönyvek tele vannak királyokkal, szultánokkal és más uralkodókkal, de azokról a nőkről keveset tudunk, akiknek egy egész korszak összeomlásával kellett szembenézniük. Közéjük tartozik Nilüfer Hanımsultan is, akit egykor a világ legszebb nőjének tartottak. Élete egyszerre volt meseszerű és szívszorító. Az ő története nem csupán egy hercegnő története, sokkal inkább egy olyan nőé, aki elveszítette hazáját, majd egy új világba került, és megpróbált rájönni, hová is tartozik igazán.
Nilüfer 1916-ban született a napfényes Isztambulban, amikor az Oszmán Birodalom utolsó éveit élte. Apja, Abdul-Medzsid a legendás oszmán dinasztia utolsó kalifája volt, édesanyja pedig egy előkelő abház családból származott. A kis hercegnő gyermekkora maga volt a megelevenedett keleti tündérmese: a lenyűgöző Dolmabahçe palota falai között nevelkedett, a legnagyobb luxusban, miközben kiváló oktatást kapott. Gyerekkorát még a régi világ eleganciája és gazdagsága határozta meg, ám az első világháború után összeomlott az Oszmán birodalom, és 1924-ben a török állam száműzte az uralkodócsalád tagjait. Így lett a hercegnőből menekült. A gyermek Nilüfer egyik pillanatról a másikra elveszítette megszokott életét és hazáját.
A száműzetés éveiben Franciaországban nevelkedett, ahol gyönyörű, művelt nővé cseperedett. Szépsége hamar legendássá vált. Sokan úgy vélték, hogy nem lehet sok gondja, hiszen a világ összes ajtaja nyitva áll előtte. Tizenöt évesen sorsfordító változás következett be életében, mert feleségül ment Moazzam Jah herceghez, aki az indiai uralkodó fia volt. Úgyis mondhatnánk, családja eladta, hogy jólétben élhessen tovább. Ahogy megérkezett új hazájába, az emberek azonnal szívükbe zárták. Csodálták kifinomultságát, eleganciáját, a korabeli újságok rendszeresen tele voltak képeivel. Nilüfer azonban magányos volt az idegen országban. Így aktívan részt vett jótékonysági munkákban, különösen a nők és gyerekek sorsát viselte szívén.
Amikor egyik közeli ismerőse szülés közben meghalt, annyira megrázta, hogy modern gyermekkórház létrehozásába fogott. Életét az is nehezítette, hogy neki nem született gyermeke, pedig abban a közegben és korban az kötelező lett volna. Így az uralkodó új feleséget keresett, amely kapcsolatuk megromlásához vezetett. Hamarosan el is váltak.
Válása után visszatért Európába, és igyekezett távol maradni a reflektorfénytől. Idővel újra férjhez ment. Férje Edward Julius Pope Jr. filmproducer és forgatókönyvíró.
Nilüfer hercegnő története azért különleges, mert kétszer veszítette el az otthonát. A modern tündérmese nem végződött jól, sőt már a kezdet kezdetén száműzték, majd mesebeli házassága sem hozta el neki a boldogságot. Élete arra emlékeztet bennünket, hogy nem mindenkinek irigylésre méltó az élete, akit kívülről ismerünk. A rang, a szépség, az elegancia nem garancia boldogágra. Az embernek olykor akkor is újra kell építenie önmagát, amikor a világ azt hiszi, mindene megvan.
1989. júniusában halt meg Párizsban. Férje ezután elhagyta a francia fővárost, és egy évvel később feleségül vette régi osztálytársát. A második feleség, Evelyn tisztelettel adózott a hercegnő emlékének, és kiállításokat szervezetett öröksége fenntartása érdekében.
