Egy ötven-hatvanéves nő teste régen történetet mesélt. Egyfajta bizonyíték volt arra, hogy valakit szeretett, valaki szerette, gyereket szült, nevelt, dolgozott, gyászolt és éveket hordozott kívül-belül. Ma ez senkit nem érdekel, mert teste csak akkor válik elfogadhatóvá, ha ebből semmi sem látszik, ha esztétikailag tökéletes marad. Csak a látvány és semmi mást.
A pszichológusok régóta figyelmeztetik az embereket, hogy a modern kultúrában az öregedés nem természetes életszakasz, hanem fenyegetés. Nőknél különösen. Sok nő nem attól fél, hogy ráncosodik vagy elhízik, hanem hogy láthatatlanná válik. A soványság egyenlővé lett a test feletti kontrollal, és aki nem rendelkezik vele, az nem sokat ér. Kézben kell és kézben akarjuk tartani azt az érzést, amellyel megszabjuk magunknak, hogy mit és mikor eszünk, mintha a test ekkor nem változna.
Ez kívülről egészségtudatosnak látszik, elismerésre méltó, de közben elfeledjük, mennyi szorongást rejthet.
A menopauza nem kérdezi meg a női szervezetet, mennyire trendi akar lenni, hanem magával hozza a hormonháztartás megváltozását, a zsír eloszlásának nem kívánt módját, és az izomtömeg csökkenését. A test nem elromlik, hanem alkalmazkodik egy új életkorhoz, hiszen addig megtette, amit meg kellett neki, és lassan pihenni vágyna. Csakhogy ma ezt kudarcnak nevezik, és úgy kezelik, mintha a természet elárulná őket. Ekkor kezdődik csak a pokoli időszak, mert a nők jó része csendes önbüntetésbe fog. Az ötven feletti nők gyakran vacsora nélkül fekszenek le, szégyellik a hasukat, és nem esznek kenyeret. Minden fotón napszemüvegek és kendők mögé bújnak, és minden esetben megpróbálnak nem annak látszani, akik. Mintha a valóság döbbenetes lenne. Pedig a változás nem az, csak elfogadni nem könnyű.
Az emberi élet második felében, amikor a B oldal forog, természetes lenne már az önelfogadás, a belső stabilitás, hiszen millió óra tapasztalat van mindenki mögött. Ehelyett sok nő és ma már férfi is, ugyanabba a testszorongásba zuhan vissza, mint húszévesen. Akkor még az osztálytársak ítélkeztek, ma mi magunk ítéljük meg magunkat jobban és keményebben, mint bárki életünk során. A belső hang még mindig azt súgja, hogy nem vagyunk elég jók, nem hízhatunk meg. Így elvész az evés öröme, pedig a test nem dekoráció, hanem otthon. Évtizedek óta működik, gyógyít, emészt, de mi nem vesszük észre. Sajnos, az 50-60-as nő gyakran nem önmaga miatt akar vékony maradni, hanem mert fél mások ítéletétől. Mintha csak akkor győzhetne, ha a saját teste ellen fordul. Pedig az emberi jóság, a méltóság és a tartás nem centikben mérhető. Miközben a fogyással küzdünk, öregszik a lelkünk. Kalóriákat számolunk, fotókat elemzünk, és elfelejtünk felszabadultan nevetni.
Nem az a probléma, ha valaki egészséges akar maradni, mozog vagy tudatosan étkezik. Inkább az, hogy a soványság erkölcsi értékké alakul.
Az öregedés, a hízás nem hiba. A hiba az, ha minden korban önmagunkat ostorozzuk. Gondoljumk csak bele, mikor éreztük, tudtuk magunkról, hogy jól nézünk ki? Volt ilyen? Ha 50-55 kilósak voltunk, akkor elégedetten szemléltük a mellünk, a combunk vagy hasunk? Vagy akkor is sopánkodtunk, hogy jaj, lehetne vékonyabb, laposabb vagy épp teltebb? Tulajdonképpen egy életet tettünk fel arra, hogy bántsuk magunkat, pedig visszatekintve láthatjuk, hogy csinosak és szépek voltunk, csak elfelejtettük észrevenni.
Talán egyszer eljött az ideje annak, hogy ne kritikával éljünk folyton folyvást. A Z generáció, amely most nő fel, egészen máshogy látja magát. Felveszi a haskirakós pólót akkor is, ha vastag zsír van a derekán, a tapadós nadrágot, ha nem gazellatermetű, és olyan szoknyákban jár, amelyet mi fénykorunkban is kerültünk. És nincs igazuk? Bántják magukat? Nem, mert jól vannak a bőrükben. Ez az, amit mi aligha mondhattunk el életünk során.
Sok dolgot tanulhatunk a mai fiataloktól, bár nehéz ezt beismerni. Ez az egyik.
Mondjuk ki egyszer már az életben: Úgy vagyok jó, ahogy vagyok. Na még egyszer: ÚGY VAGYOK JÓ, AHOGY VAGYOK!
Mennyivel jobban lennénk, ha ezt el is hinnénk. Ez csakis rajtunk áll!
Fotó: cottonbro studio: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-kezek-hajlo-csipo-5770709/
