Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Nem kell semmiféle nagy munkára gondolni, amely átalakítja a gondolkodásod, de azért, hogy jobban érezd magad, minden nap tenned kell. Maguktól a dolgok nem változnak, a változást neked kell előidézned. Kezdj bele, itt a nyár, szép az idő, nincs mire fogni, ha elbújsz a csigaházadba.
- Fogadd el, hogy nem kell tökéletesnek lenned. Milyen egyszerűen hangzik, és az is, ha nem ragozod túl! A legtöbb ember nem azért vonzó, mert hibátlan, hanem, mert fel meri vállalni tökéletlenségeit.
- Mozgasd meg a tested, de ne azért, hogy fogyj, vagy formáld! A mozgás bizonyítottan javítja a hangulatot. Közben hallgass zenét, olyat, ami feldob!
- Olyan emberekkel töltsd az időd, akik mellett önmagad lehetsz. A folyamatos megfelelési kényszer kimerítő és értelmetlen.
- Találj valamit, ami örömöt okoz! Legyen az bármi! Olvass, nevelj virágokat, kötögess, süss tortát, mindegy, csak zökkentsen ki a mindennapokból.
- Tanulj meg NEMet mondani! A saját határaid tisztelete önbecsülést ad.
- Figyelj a belső párbeszédedre! Beszélj úgy magaddal, ahogy egy jó baráttal. Ha annak nem olvasol be folyton, ha nem hülyézed le a tévedései miatt, önmagaddal se tedd.
- Aludj eleget! Ha nem sikerül, ingerlékeny és feszült leszel, megnő benned az étvágy és bármilyen hihetetlen, önbizalomhiányhoz is vezet.
- Nem kell minden pillanatban valamit csinálnod. Pihenj, és tényleg ne csinálj semmit. Feleslegesen ne nyüzsögj, nem az mutatja a léted, ha megállás nélkül pörögsz.
- Légy büszke a kisebb sikerekre is. Ne hasonlítgasd magad, felesleges!
- Adj hálát azért, amid van. Nemcsak a tárgyak, hanem az érzések, a reakciók és tettek is kiválthatják a hálát. Vedd észre az értékes pillanatokat, és éld meg őket, ne fényképezd.
Mindezek sokkal több örömmel töltenek el, mint gondolnád.
Bármilyen furcsa, azt is tanulnunk kell, hogy legyünk jóban a világgal, hogyan figyeljünk az apróságokra, és hogy képesek legyünk nyitott szemmel és füllel járni. A mérgező munkahely, barátság vagy házasság sokat kivesz mindenkiből, próbálj meg lépni, ha nem bírod tovább. Nincs szükség arra, hogy évekig kínlódj, tudva, hogy rossz úton jársz, de reménykedsz a változásban. A változás ritkán érkezik el önmagától. De ott vagy te és tehetsz érte, ha mered bátorsággal fogadni az újat.
A világ legpusztítóbb közmondása, hogy a járt utat a járatlanért el ne hagyd. Ugyan miért? Netán megpillanthatnál valami jobbat, kellemesebbet és hasznosabbat? Bizonyára igen.
Az ember nem állandó, ahogy a kedve, a sorsa és balsorsa sem. Jusson eszedbe ez, amikor padlón vagy, de akkor is, amikor a hegy tetejéről nézed a szenvedő hegymászókat!
