Nyolcévesen műtermet rendez be szülei mosókonyhájában. Tízévesen kisebb akvarelleket fest, és az apja dolgozószobájában látott híres festményeket másolat. Tizenhat éves, amikor felvételt nyer a madridi Szépművészeti Akadémiára.
Ha minden ilyen szépen, zökkenőmentesen alakult volna a későbbiekben is, Salvador Dalí bizonyára nem lenne az, aki. De a lázadás, az új látásmód, a zsenialitás, az őrület lőpora, amin ült, rövid időn belül hatalmasat robbant – és mindent átalakított, ami a közelébe került: művészetet, párkapcsolatot, gondolkodásmódot.
Huszonegy éves, amikor megnyílik első kiállítása – és ugyanekkor tanácsolják el harmadszorra, immár véglegesen az Akadémiáról. Huszonöt évesen beleszeret Elena Diakonova-ba, azaz Gala-ba, a híres költő, Paul Éluard feleségébe – és ugyanekkor tagadja ki apja az Időnként élvezettel köpök az anyám portréjára című képe miatt.
Gala, a tíz évvel idősebb orosz nő egyszerre volt anya, barát, múzsa, ösztönző és feleség – még Dalí Jézus-ábrázolásában is Gala-t vélik felfedezni.
Megfogadták, hogy életük végéig együtt maradnak – amit túl is teljesítettek, hiszen, miután Gala földi maradványait Púbolban helyezték örök nyugalomra, Dalí a púboli kastélyba költözött, hogy a közelben maradhasson. Hét év múlva ment utána.
Boldog születésnapot az égben, Gala és Dalí! Köszönünk mindent!
fotó: Internet