Angyalok márpedig léteznek

“Csak addig a virágágyásig kell kibírnom!”

– bátorítottam magam, bár nem tudtam, ott majd mivel lesz jobb, de árnyék van, így legalább a hordozóban nézelődő babámnak nem tűzi a fejét a Nap. Remegett a lábam és szakadt rólam a víz. “Biztos ez az őszi kánikula, és a tízkilós baba cipelése nem tett jót. Persze az is lehet, az oviban kaptam el valami vírust…” – villant át az agyamon, de több értelmes mondatot már nem tudtam összeállítani az agyamban, beszippantott és letaglózott a fájdalom.

 
 

A kiszáradt virágágyásban virág mondjuk nem volt, viszont, amint leültem a szélére, megcsapott az erjedt húgyszag. Bal kezemmel a baba fejét tartottam el magamtól, jobb oldalamra pedig kipakoltam a reggelimet. Ha a vizelet nem lenne elég, most már hányás szag is terjengett körülöttem.

A Nyugati tér hétköznap délben gyakorlatilag hangyabolyként zsizseg, lüktet. Mindenki tart valamerre, mindenki eszik valamit, vagy éppen a munkahelyi pletykákat tárgyalja ki egy gyors kávé mellett. Elöntött a szégyen. Amikor felfogtam, hogy egy kiülős étteremtől néhány méterre kerülget az ájulás, a menekülést fontolgattam. De a lábam nem engedelmeskedett. A baba sírni kezdett.

Ekkor lépett oda az első kék szemű. Csak ennyit fogtam fel: egy kék szemű férfi azt kérdezi, kérek-e vizet. Biztos azt mondtam, hogy igen, mert pár perc múlva egy gyöngyöző palackot nyújtott felém. A szőke nőnek is csak a szemére emlékszem. Arról faggatott, hogy mentőt hívjon-e, vagy taxit. Biztosítottam róla, hogy úton a segítség. Aztán megpillantottam az első kék szeműt – hófehérbe öltözött, várandós feleségével távolodtak tőlem. Még megköszönni sem tudtam jóságát.

Szeretünk panaszkodni. Az embertelen közönyre, amely ott felejt a járdaszélen vérbe fagyva. Szidni a nemtörődöm fiatalokat, vagy éppen az önsajnáló időseket. Fujjogni a világra, amely olyan kegyetlen lett. Nem tagadom én sem: vannak rosszak. De vannak angyalok is. Lehet, hogy ilyen szomorú az arány, és csak ketten vannak egy lármázó Nyugati téri embertömegben, de ott élnek közöttünk. Ők a csendes jók.

Ma rám találtak. Hálás vagyok nekik.

 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here