Robival közel három év együttlét és bő másfél év folyamatos veszekedés után úgy döntöttünk elérkezett a búcsú ideje. Borzalmasan éreztem magam, kevésszer voltam olyan megtört, mint akkor. Folyton az járt a fejemben, hogy ezentúl vajon mit fog csinálni munka után, vagy hogy hétvégenként mennek-e bulizni a haverjaival, és ha igen, akkor vajon…
Az ezekhez hasonló gondolatáradattól már kezdtem begolyózni, ráadásául közel öt percnyi autóútra laktunk egymástól, így a megnyugvásomat az sem igazán segítette, hogy akár bármikor összefuthatok vele.
Egy héttel később egyik nap írta, hogy eljönne a holmijaiért, de mivel dolgoztam, anya adta át, ezzel is megkímélve engem egy fájdalmas találkozástól. Amikor hazaértem elújságolta, hogy Robi néhány nap múlva közel egy hónapra üzleti útra készül Malajziába. Micsoda mázli, legalább azon már nem kell aggódjak, hogy esetleg csajozni mennek a barátaival. Persze ez csak részben nyugtatott meg, hiszen mikor visszajön, akkor lehetséges, hogy újra kínoznám magam az eszmefuttatásaimmal. Mindenesetre optimistán fogtam fel, hogy ezzel legalább időt nyertem. Nyilván egy hónap alatt nem lehet elengedni egy kapcsolatot, de a távollétének tudata pozitívan befolyásolta a „gyógyulási” folyamatomat, egyúttal kevésbé törtek rám a kínzó gondolatok.
Eleinte mindez könnyűnek bizonyult, azonban hazajövetelének közeledte felé egyre nehezebben ment, úgy éreztem sose fogom tudni őt elengedni.
A szakítás utáni harmadik héten már kezdtem elveszteni a reményt, és bele akartam törődni fájó sorsomba, mikor is egy légből kapott ötlettől vezérelve, utolsó mentsvárként rávettem magam meditációs videókat nézegetésére. Ezeknek többsége arról szólt, hogy a múltbéli sérelmeket, berögződéseket megbocsássuk és elengedjük, valamint az új szerelem befogadására fókuszáljunk. Az egyik ilyen videó készítőjének honlapjára felmentem, és a chatfórumon rengetegen áradoztak arról, hogy ennek köszönhetően vonzották be a társukat, de előfordult olyan is, akihez a volt párja tért vissza. A meggyőző véleményeket olvasva bizakodó voltam, ennek ellenére viszont az utóbbit az én esetemben teljességgel kizártam, mert a szakításunkkor nem láttam rajta a megviseltséget, ráadásul ő nem az a fajta férfi, aki küzdene a nőkért, hiszen nála ez zömében fordítva történik. Mindig hangsúlyozta, hogy az elválásról meghozott döntései véglegesek, mert szerinte egy újrakezdéssel a problémák nem lennének megoldva, ugyanis ami nem működött, az nem is fog.
Egy bő hónap elteltével sokkal életteltelibb és derűlátóbb lettem. A randizást ugyan egyelőre nem erőltettem, de nyitott voltam az új lehetőségek felé.
Egyik este egy fárasztó melós nap után jöttem hazafele, amikor is jött egy üzenet Robitól.
Diplomatikusan érdeklődött rólam, és puhatolózóan megkérdezte, hogy nem érnék-e rá valamelyik nap, mert szeretne kicsit beszélgetni. Meglepően higgadtan fogadtam közeledését, és nem gondoltam semmi többet bele. Robi mindig jó viszonyt ápolt a volt párjaival, így feltehetően az én esetemben is csak egy baráti csevejről lehet majd szó.
Másnap át is hívtam magamhoz. Arca nyúzott volt, szeme szomorú, majdhogynem könnyes. Soha nem láttam őt azelőtt ilyennek. Nem is kellett sokat várni, a mindig vidám, az eddig számomra érezelem szegénynek hitt Robinál egyszer csak eltörött a mécses. Elcsukló hangon közölte velem, hogy sajnálja amiért nem értékelte a kapcsolatunkat, és a kevés időt, energiát fektetett bele. Elmondása szerint döntését nem bánta meg, hiszen ez kellett ahhoz, hogy erre magától rádöbbenjen.
Az újrakezdésnek megadtam az esélyt. Korábban mindig én kérleltem a közös hétvégi programozásokat, utazásokat, panaszkodtam a csekély együtt töltött idő miatt, de a sopánkodással pont az ellentétét értem el annak, amit valójában szerettem volna.
Azzal, hogy elengedtem a görcsös ragaszkodásomat, elértem azt, hogy rám és mindezekre magától szükségét érezze.
fotó: Pinterest
#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon!
