Zsolt hangosan feljajdult, amikor kora reggel álmosan belerúgott az ágy lábába. Be fog kékülni, gondolta, de már nem lehetett visszacsinálni. Visszanézett az ágyra, amelyben csak egy barna hajzuhatagot látott, ami szerencsére nem mozdult. Mielőtt a nyájas olvasó azt gondolná,...
- Jöjjön csak be! – nézett fel a papírjaiból a cég mindenható főnöke. Máskor se volt túl kedves, most sem. Nyakán megfeszült egy ér, látszott rajta, torkig van mindennel.
- Üljön le, beszéljük át a dolgokat!
Zsolt bólintott, bár nem tudta,...
Zsolt úgy érezte, ha nem kapaszkodik meg a fal melletti korlátban, megüti a lányt. Ilyesféle agressziót nem érzett már ezer éve, eleve nyugodt természetű volt, de az utóbbi hetek eseményei annyira felkavarták, hogy legszívesebben a fejét verte volna a...
- Itt voltam még bent. Volt egy megbeszélésem – felelte őszintén, de nem tette hozzá, hogy ez a megbeszélés nem éppen az volt, amit a szó alatt érteni szoktak.
- Netán egy hölggyel? – nézett rá gúnyosan Kékesi. – Manapság...
- Nem hiszem, hogy képes lennék teljesíteni a kívánságod. Én ezt a munkahelyet nem hagyom el, csak azért, mert te zsarolni próbálsz – felelte határozottan a fiú. Minden szavát alaposan megfontolta, mert tudta, hogy a zsebében rögzíti a telefonja....
A nap további részében újra írta a programok jó részét, ellenőrizte a számításokat, és megpróbált csakis a munkára koncentrálni. Szerencséje volt a főnökével, mert bár keményfejű, hajthatatlan ember volt, úgy látszott, ez esetben kivételt tesz vele. Mégis, mire csökkent...
Egész éjjel nem aludt. Próbálta visszatekerni agyának filmjét azokra a régi időkre, de nehezen ment. Tényleg akkora szemét volt? Tényleg nem szálltak le arról a kövér lányról? Tudta, hogy Írisznek igaza van. Gonosz módon viselkedtek, és kismilliószor megalázták a...
Másnap reggel fejfájással ébredt. Két kávét is megivott, mire észre tért. Aztán csak egy rövid üzenetet írt:
Kedves Akárki!
Bevallom, erre nem számítottam. Úgy gondolom, ideje túlesni azon a teán, mert kíváncsi vagyok rád. Hogy az egésszel mi volt a...
Ha káromkodós lett volna, Zsolt biztosan mond egy cifrát. Ez a rövid idő, ami alatt leveleztek, elég volt neki ahhoz, hogy rájöjjön, hogy ez a Tünde bolond. Nem kicsit. Szeret játszani, de még jobban szeret nyerni. A levélben ennyi...
– Szia! – szólalt meg Zsolt mellett valaki. Nem a kinti lány természetesen, mert az varázslattal kerülhetett volna csak be a kávázóba.
– Szia! – nézett rá zavartan. Hirtelen melege lett. Nem is értette, mitől. Talán azért, mert zavarba jött...
