Nem lehet ma úgy kinyitni internetes magyar híroldalt, de biztos, hogy perceken belül külföldit se, hogy ne ez lenne a vezető hír. És ez teljesen érthető.
Ellentmondásos alakja ellenére Andy Vajna olyasmit tett a magyar filmiparért, amit régóta senki. Visszatette a világtérképre. Oda, ahová egyébként a magyar filmesek mindig is tartoztak. Hihetetlen érzékkel találta meg a tehetséges rendezőket, a jó forgatókönyveket, és ha hitt valamiben, akkor azt véghez is vitte.
Hagyjuk most a külföldi filmeket, azt megteszik majd helyettünk a külföldi oldalak, és emlékezzünk most a Szabadság, szerelem! vagy a Miniszter félrelép fantasztikus sikerére. Az elmúlt években is számtalan olyan film született, amely újra magyarok százezreit csábította be a mozikba. Kincsem, Testről és lélekről, Mindenki, Viszkis, Saul fia, A marfűi rém és még nagyon hosszan sorolhatnánk. Két Oscar-díj, egy Oscar jelölés, Golden Globe-Díj, BAFTA, egy Cannes-i nagydíj és más Cannes-i díjak és egy berlini Arany Medve. Több mint száz nemzetközi díjat nyertek magyar filmesek az elmúlt közel egy évtizedben, arról nem is beszélve, hogy számtalan külföldi film készült magyar filmes szakemberekkel. Alakjáról, hatásáról biztosan sokan és sokat fogunk még vitatkozni, ahogy ez természetes azok esetében, akik meghatározó szerepet töltenek be egy ország életében.
George Cukor világhírű hollywoodi filmrendező ajtaján volt kint a legendás mondat: „Nem elég magyarnak lenni, fontos, hogy tehetséged is legyen!“ Ő mindkettő volt. Magyar és tehetséges is.
Nyugodj békében Andy Vajna!
