Még fent van hazánk térképén, de a falu már igazából a határ, kelet felé. Az aszfalttal itt már nem bajlódtak, drága az ide, minek is… Fagyott sáron csúszik az autóm. Meghívtak, jövök. Az ajándékok már megelőztek, én csak velük örülni érkezem. Bent tán hidegebb van, mint kint, de a kacagós zűrzavarban, és az egymás mellé préselt emberek között ez már egy cseppet sem zavar.
Papírtányéron lekváros leveles tészta. Azt is adományba kapták, és most jóízűen falják, és szeretettel kínálják nekem is. A jeges Fantát visszautasítom, ők ki nem hagynák. A zaj hirtelen elül: betlehemesek érkeznek a színpadra. A nyomorban született istenkirály története sehol másutt nem simul bele ennyire a környezetbe… nem tudni, hol ér véget a díszlet, és ki az meggyötört, engedelmes zsidó gyereklány, ki meg a bebugyolált, korán érő roma lány…
Az előadás után újra hatalmas a zsivaly: a gyerekek sáska rajként bontogatják más megunt holmijait… babák, autók, labdák cserélnek békében, de nagyon gyorsan gazdát… végül minden pulya nagyon boldog a szerzeményével.
Elbúcsúzunk. Kint sötétedik, bent ragyog minden.
