Minden kell! Legyen elképesztően olcsó, nem ingyenes, mert az gyanús. Ne legyen horror áron, ami nem tudom, kinek mi, de a műfaj neve gyakran előfordul. Ha használt, akkor nézzen ki újnak, ne legyen rajta sérülés, kopás, és mindenképpen csak pár forintba kerüljön. Ha lehet, hozzák házhoz, csomagolják aranypapírba is netán, persze mindezt, ha megoldható, ingyen. Mert ez jár nekünk…
Keresünk még szerelőt, fodrászt, orvost, tanítót, kengurut, hordozható sövénykerítést, narancsos kacsát frisset, ezüst tálcán. Minden mesterember dolgozzon napi 10 órát, fantasztikusan, levegőt is alig vegyen, mosolyogjon, a kezét foglalja aranyba. Ha ez megvan, ne merjen sokat kérni, mert az túlzás, mert az disznóság és nem elvárható.
Ha lábbelit, ruhát, táskát vennénk, csak új kinézetű lehet erősen leárazva. Nulla mennyiségű használatból eredő karcolás, szakadás, folt forduljon elő. A méretét, színét hatvannyolc alkalommal sem érdemes feltüntetni, mert a 37-es piros cipőnél az lesz az első két kérdés, hogy mekkora és milyen színű?
Ha házat, lakást keresünk: épüljön tavaly, az ára pedig idézze a piramisok korában aligha létező ingatlanpiaci feltételeket. Legyen benne minimum 5 szoba, akár medence és szauna is lehet, de a bugaci pusztában rogyadozó viskó árának megfelelőjéért hirdessék. Ekkor is irányárként. Ha az eladó rendes, jó fej akar lenni, akkor ajándékba még felhúz egy kerti sufnit és két fűnyírót is hagy benne. Biztos, ami biztos.
Ha filmet néznénk, és nem tudunk dönteni, bezzeg majd mások: legyen vicces, de ne tré, szomorú, de ne nagyon. Háborús, de csak kicsit, romantikus, módjával, akciódús, de ne vérengző, horrorisztikus, de azért még este ki lehessen menni utána a kertbe nézni a csillagokat anélkül, hogy összecsinálnánk magunkat egy reccsenő faág hallatán. Lehet sci-fi, de a szerelem ne maradjon ki, repkedjenek űrhajók, csakis alacsonyan, szaladgáljanak benne cuki kiskutyák, aki minimum a vécébe kakilnak és le is húzzák. A nők legyenek rátermettek, ne túl feministák, ha meg kövérek, akkor mindenképpen sokat vicceljenek. A férfiak mentsék meg a Földet, vagy csak mosogassanak el napi kétszer is, ha kell, közben, neveljenek rózsát az ablakban, amit egy romantikus estén letépnek, és gyűrű kíséretében átadnak a szeretett nőnek. Nem azért, hogy megkérjék, á ez csak olyan hétköznapi cselekedet legyen. A nők sóhajtsanak fel, várjanak a szép szavakra és, hogy ki ne maradjak a heti cunamiból: ne hízzanak el soha!
Ha nem ismernénk az internetet vagy végtelenül lusták vagyunk, kérdezzük meg nyugodtan a facebook-on, mikor nyit a mucsaröcsögei trafik a piac szélén, vajon van-e bálnazsír a Lidl-ben vagy lehet-e már cápát fogni a patakban, mert úgy hallottuk, igen. Ha a Google nem a barátunk és még ismeretségben sem vagyunk vele, akkor faggassunk ki minden ráérőt, akiből meglepően sok lesz, hogy hová utazzunk, mit főzzünk, és hogy a jó palacsintához ásványvíz vagy inkább szódabikarbóna kell-e?
Ha nagyon ráérünk, amit persze tagadunk, akkor kommenteljünk szabadon bárhol, bárkinek, bármit. Aztán elégedetten dőljünk hátra, hogy most aztán odamondtunk mindenkinek mindent bátran, hiszen nem hallgattuk el a véleményünket. Ettől biztosan megnő az önbizalmunk, és ha csinálunk egy teát a zacskós leves mellé, azt biztosan ne feledjük kiposztolni.
Nem folytatom… A sor végtelen… Mindjárt megkapom majd, hogy mit képzelek, menjek melegebb éghajlatra… No, meg ennél sokkal cifrábbakat….
