Hogy van időd futkározni? – Pont annyi időm van, mint mindenki másnak, csak éppen szakítottam a futásra is kicsit. Heti kétszer egy óra nem sok, másnak ez eltelik netezéssel, tévézéssel, vagy pletykálkodással. Én inkább futok.
Nem félsz, hogy tönkremegy a térded, derekad, lefittyen a melled vagy éppen orra esel egy kőben? – Mivel vettem egy jó cipőt, szedek vitamint, az edző megmutatta a helyes technikát, az elején bemelegítek, a végén pedig lenyújtok, így azt gondolom, nem kell tartanom a sérülésektől.
Jövőre maraton? – Nem feltétlenül. A maraton nem egyenlő két félmaratonnal. Máshogy néz ki a felkészülés, és maga a verseny is. Egyáltalán nem biztos, hogy aki félmaratont fut, az egyszer maratonista is lesz.
Miért nem vagy izmosabb/vékonyabb, ha már egyszer futsz? – Ha valaki egy vagy két éve kezdett el futni, nem feltétlenül lesz szálkás, izmos (amely hosszú távokat futókra amúgy sem jellemző), viszont energikusabb, lelkesebb, és céltudatosabb lesz – és minden bizonnyal fújtatás nélkül felmegy a hatodikra lépcsőn…
Mit érzel, ha beérsz a célba – ezerhatszázadikként? – Eufóriát, erőt, fáradtságot és örömet, és még sok-sok mást is, amelyet nem érthet, csak az, aki egyszer önmagát legyőzve lefutott egy kitűzött távot.
