„Mindenkit óva intek a diagnosztizálgatástól. Annak is megvan a veszélye, hogy egy probléma kapcsán nem magamban keresem a hibát, hanem kizárólag a másikban. Tehát ha valaki csúnyán bánt velem, akkor ő automatikusan egy rohadék, és erre pont van egy divatos szó: az, hogy nárcisztikus.”
Beszélgetés Dr. Bánki György pszichiáterrel a nárcisztikusokról, a velük való kapcsolat nehézségeiről és a lehetséges megoldásokról. Szóba kerül a szexfüggőség és a szégyen is, amely április 15-i előadásának témája lesz.
Kik vannak többen? Férfiakra vagy nőkre jellemző inkább a nárcizmus?
Általában inkább a férfiakra jellemző, a patológiás nárcizmus 75%-a férfit jelent, de azért a nők kezdenek felzárkózni. Genetikus és szocializációs okokból a családi nehézségek máshogy jönnek ki a lányokon, mint a fiúkon. A férfi inkább hajlamos bezárni az érzéseiket, és valamilyen ideális ál-önmagát fejleszteni, egy lány esetében pedig ugyanazon traumák mentén inkább borderline személyiségzavarral fogunk találkozni. De persze ez egy nagyon általános megállapítás így, minden esetet egyénileg lehet csak nézni.
Van-e “nárcisztikusok felismerésére szolgáló gyorsteszt”?
Mindenkit óva intek a diagnosztizálgatástól. Annak is megvan a veszélye, hogy egy probléma kapcsán nem magamban keresem a hibát, hanem kizárólag a másikban. Tehát ha valaki csúnyán bánt velem, akkor ő automatikusan egy rohadék, és erre pont van egy divatos szó: az, hogy nárcisztikus. A másik dolog, hogy a nárcizmus igen összetett dolog, például valaki előadhatja a legszerényebb, legjóságosabb figurát, de ha egyszer rászorulunk a jóindulatára, akkor nagyon megjárhatjuk. A nárcizmus megjelenési formái nagyon eltérők lehetnek, így általános tesztelgetéssel nem sokra megyünk.
Mit tanácsol annak, aki benne van egy nárcisztikussal való kapcsolatban? Menjen vagy maradjon?
Nagyon sok fokozata van egy nárcisztikussal való kapcsolatnak. Vannak nagyon szerethető emberek, akik egyszerűen hiúk vagy dicséretre szomjaznak, jól kell velük bánni. Persze itt is vannak nehéz ügyek, rossz helyzetek, de ha valaki egy hózentróger mellett az övet is felköti, és az egész életét arra szánja, hogy a másikat folyamatosan elismerje, akkor működhet – persze iszonyú nehéz ezt csinálni a nap 24 órájában. Nyilván vannak súlyosabb esetek, ahol több a rosszindulat, nagyobb az agresszió, és ez tulajdonképpen felőrli az embert. Erről a bánásmódról sokan írtak sok könyvet, én is, de azt mondhatom, nincs egyetlen recept. Ha valaki mondjuk az enyémet elkezdi betartani, az rám fog haragudni a végén és hát őszintén, ezt nem szeretném.
Az lehet jó módszer, ha a saját fegyvereit fordítjuk ellene, tehát megtévesztjük, esetleg manipuláljuk?
Szórakoztató elképzelni, de nagyon nehéz kivitelezni. Ebben ő van otthon, így el kell fogadnunk, hogy van olyan játszótér, ahol nem nyerhetünk, mert ezt ő jobban csinálja. A másik, hogy nem leszünk nagyon büszkék magunkra, ha mi is bosszút állunk, ha mi is játszmázunk, és végeredményben a kapcsolatot nem építi, ha mi is lemegyünk ugyanerre a szintre. Fontosabb lenne inkább közölnünk vele tisztán, hogy mi a helyzet, hogy “nálam itt a határ”. Nem mintha ezt belátná, de ebben az esetben legalább tettem magamért és képviseltem az érdekeimet.
Következő előadása a “Szexfüggőség és mögötte a szégyen” címet viseli. A szexfüggőségnek van köze a nárcizmushoz?
Mindkettőre jellemző, hogy valaki teljesen elszakad a belső világától és valami hihetetlent, valami teljesen földöntúlit képzel magáról – így a szexfüggőség és a nárcizmus között erős korreláció van. Bár ezek az emberek hihetetlenül különlegesnek képzelik magukat, valójában rettentő magányosak. Hiszen a szexfüggőre is érvényes az, hogy minél többet próbál fogyasztani valamiből, annál kevesebb az esély, hogy csillapodik a belső éhsége. Ha a szex nem társul ember-ember közötti mély kapcsolattal, akkor ez a vágy soha nem elégül ki, sőt mélyül a probléma. Ez – mondhatjuk – az “Éhség és a szörnyeteg” esete.
