Pipás Pista sorozatgyilkos volt, aki a szegedi tanyavilág hóhéraként tevékenykedett. Nagyjából 26 gyilkosságot kötnek a nevéhez, de csak kettőt tudtak rábizonyítani.
Pipás Pista Fődi Viktóriaként látta meg a napvilágot 1882-ben. Mérhetetlen szegénységben és nyomorúságban élt családjával, apja alkoholista volt. Gyakran bántalmazta családját, adósságot adósságra halmozott, aminek az lett a következménye, hogy lányát cselédnek, egyes források szerint, pásztornak adta 13 éves korában. Egy Sulák Móric nevű gazdához került, aki rendszeresen megerőszakolta. Talán gyereket is szült neki, de ez nem bizonyított. Később az írástudatlan nőt férjhez adták egy nála 30 évvel idősebb férfihoz, Rieger Pálhoz, akinek hat gyereket szült. Ez a házasság se végződött jól, az özvegy férfi is sokszor megverte. Végül csak egy gyerekük maradt életben, majd elváltak, bár a legendák szerint Rieger Pálné megözvegyült.
Minden bizonnyal ez a házasság is hozzájárult ahhoz, hogy végképp meggyűlölje a férfiakat és egész életében megvetéssel és utálattal nézzen rájuk. Pipás Pista (ekkor már ezen a néven élt a köztudatban) ezután egy nagyszüleitől örökölt tanyára költözött, és ekkor már nemet váltott. Hatalmas testi erejéről pletykák terjengtek, és szívesen hívták segíteni a tanyákra, mert munkabírása végtelen volt. Ekkor már nem Viktóriaként hivatkozott magára, hanem Pistaként, olykor Viktorként. A helyi Kutyakaparó csárdában külön asztala volt, az italt is, ahogy a munkát is, jól bírta. A környékbeliek tartottak tőle, de azért figyelték minden lépését. Egyes források szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak, mások szerint a nyugalma és védelme érdekében. Szűkebb környezete előtt azonban nem volt titok, hogy nő. Nem szeretett mosakodni, ruházata toprongyos volt, és messzeföldről bűzlött, de a rábízott feladatot elvégezte. Sokszor csak dohányt vagy sonkát kért cserébe.
A már említett csárdában kereste meg Pampuskáné, és arra kérte, hogy ölje meg sógorát, mert a család terhére van. Dobák Antal, a sógor amúgy se tud gyereket nemzeni, és a felesége fiatalabb béreslegényre vetett szemet. A férfit végül Pipás Pista bűntársával együtt egy nyaka köré tekert kötéllel megfojtotta, és az egészet öngyilkosságnak állította be a család. Ez a módszer később is bevált, hiszen nem lehetett bizonyítani a gyilkosságot, nem beszélve arról, hogy a családtagok tevékenyen segítettek a „hóhérnak”. Ez az eset nem is érdekelte a hatóságokat, ám a környéken megszaporodtak az „öngyilkosságok.” Mindez erősen hasonlított a tiszazugi méregkeverő asszonyok esetére.
Pipás „története” 1922-ben kezdődött, nem sokkal az I. világháború befejezése után, amikor sokan tértek haza a hadifogságból, a frontról sérülten, lelkileg összetörten, tele traumával, amit italba fojtottak. Ennek az lett a következménye, hogy bántalmazták a feleségeiket, gyerekeiket, nem tudtak dolgozni vagy képtelenek voltak gyermeknemzésre. Az addig önálló döntésekhez és kemény munkához szokott asszonyok nehezen viselték a háború ilyesféle következményeit, így egyre gyakrabban kerestek más megoldást, hogy eltávolítsák a feleslegessé váló házastársukat önmaguknak jobb életet, nyugalmat biztosítva.
A tanyavilágban és a Tompa környéki településeken mindenki tudott hallgatólagosan a bivalyerős nőről, aki férfiruhába bújva végezte el a piszkos munkát, miközben az áldozatok családja is tevékenyen részt vett a gyilkosságban. Végül valaki névtelen levélben tett feljelentést, és ekkor kezdtek nyomozni a hatóságok. Ekkor elfogták Pistát, aki férfimódra dolgozott, pipázott és káromkodott. „Nagy kurva volt a Viktor… A muszka foglyok mind hozzá jártak. Hívtak engem is. Gyere, papa, mennyünk Pipányi. Ment a rosseb, akikhez ük jártak. Szép volt. Nagy fara volt. Nadrágban is látszott, hogy asszony, nem ember” – mondta utólag egy őt ismerő.
Valóban a férfi-női lét határán mozgott, ruházata sem volt egyértelműen mindig férfias. A korabeli hatóságok sem tudtak vele mit kezdeni, a börtönben nem volt hajlandó megfürödni, mondván árt neki a víz, pedig csak azt akarta eltitkolni, hogy valójában nő. Amikor erre fény derült, a bíróság úgy döntött, hogy biológiai nemét figyelembe bánik vele.
Hogy Rieger Pálné Fődi Viktória hóhér volt-e csak, vagy valamiféle igazságot szolgáltatott a bántalmazott és meggyötört asszonyoknak, nehéz eldönteni. Egy biztos, nem haszonszerzés miatt vált gyilkossá.
Végül csak két gyilkosságot tudtak rábizonyítani, bár sokkal több lehetett a háttérben. Halálra ítélték, de Horthy Miklós kormányzó életfogytiglanira enyhítette büntetését.
1940-ben hunyt el a Kozma utcai gyűjtőfogházban.
Kép forrása: Pinterest
