Ma az emberek jó része nem hagyatkozik saját véleményére, döntéseire, ösztöneire, hanem megkeresi a közösségi oldalak véleményvezéreit, és elhiszi, hogy amit lát, az a valóság. Persze, tudja, hogy nincsenek tökéletes házasságok, kapcsolatok, szülők, ahogy nők és férfiak sem, de nem fogja fel. Szorongást gerjeszt magában, mert ő közel se olyan vékony, fiatal, rugalmas és sorolhatnánk, amilyenekbe belefut. Főleg úgy, hogy a kommentelők meg is erősítik a negédes posztokat, videókat, amelyek kettő percben hitetik el, hogy valaki TÖKÉLETES. Nem jó, nem elég jó, nem csak törekszik rá, hanem az is.
Miközben az eszével sejti, a szomszédot, ismerősöket ismerve látja, ahogy belépve az óvodába és az iskolába tapasztalja, hogy igen messze vagyunk attól, hogy hibátlanok legyünk, nem érdekli. Olyan akar lenni, mint azok, akik sose kiabálnak a gyerekeikkel, MINDIG türelmesek, a nap 24 órájában mosolyognak, lágy hangon okosságokat tanítanak, motiválnak, és elhitetik a lehetetlent: az ő gyerekük csodás, ők maguk pedig hétköznapi pszichológusok, csodanyák, mesterszakácsok, életmódguruk egy személyben. Érdekes módon az ilyenek gyerekei kettő percben zsenik, mindig átalusszák az éjszakát, sose hisztiznek, értik a magyarázatokat egyévesen, a boltban nem követelőznek, mert belátók, és persze el lehetett terelni a figyelmüket, ha toporzékolnak (bocsánat, sose teszik ezt!) stb. Kizárólag a rossz és türelmetlen anyák gyerekei neveletlenek, buták és követelőzők! Valóban?
Kedves lányok, nők, anyák, feleségek! Kinek hazudtok? Persze elsősorban önmagatoknak, aztán a családnak, a baráti körnek, majd az egész világnak, ahol a lágy hangú, bűbáj mosolyú videóitok előtt leborulnak és megerősítenek titeket abban, hogy képesek vagytok a lehetetlenre? Miért kell ez? Ennyire nehéz elfogadni, hogy vannak szürke életek, hogy szülőként fáradtak és ingerültek is lehettek? Muszáj háromhónapos csecsemőnek könyvet lapozni, és csak fejlesztő játékkal traktálni, amikor még fogni is alig tud? Milyen értelmetlen verseny ez? Kinek bizonyítjátok a nemlétező TÖKÉLETESSÉGET?
Vannak jó és elég jó szülők, kimondja ezt már jó ideje a szakirodalom. De ma ez kevés. Egyesek az önámítás mesterfokán terjesztik az igét, mert hát sminkben kell szülni, urambocsá’ császároztatni, majd megmutatni, hogy lám, így is lehet. Természetesen úgy kell szoptatni, hogy átszellemülten kell bámulni a babát, halkan Shakespeare-t suttogni, nehogy véletlenül lemaradjon egy kis kultúráról, közben meg ringató-felhőkben játszani, vattacukor illatban főzni csakis szuperegészséges kajákat. Sorolhatnám, de csak a hazugságok gyűlnének. Hatalmas probléma ez, mert kifejezetten káros, amit okoz.
A legtöbben annyit adnak magukból, amennyit tudnak. Vagy egyedül tartják el a gyereküket, nincs segítségük, támaszuk, és még azt is megkapják, hogy mások mennyire jól meg tudják szervezni az életüket, mert hát mindent lehet, csak akarni kell? Nem igaz. A fáradtsággal, kialvatlansággal, a munkahelyi gondokkal, a párkapcsolattal ki törődik? Azok természetesen nem léteznek, csak a lúzerek nem tudják megoldani? Bezzeg a napi videó, amelyben megkérdezzük a gyerekünket, hogy mikor vagyunk jó anyák, igen? Egyszerűen döbbenetes ez a manipuláció.
Hány meg hány olyan esetet tudunk és látunk magunk körül, amikor a szimpla családi fotót ordítás előzi meg vagy épp követi? Hány videó van úgy előkészítve, hogy a földi halandó, aki szülőnek hiszi magát, dögöljön bele az önvádba, mert valamiben nem jó! Muszáj ekkora kamuéletet közvetíteni? Miről szól ez, ha nem a csodálatról és a lájkokról, amelyek éltetnek egyeseket?
Sokan vagyunk sokfélék, az viszont nyilvánvaló, hogy hazudni kifizetődő. Egyre többen és jobban csinálják, pedig ők is emberek, akik tesznek és gondolnak rosszakat. Ugyan már, kedves TikTok és Facebook-Csodák! Vajon hol vagytok akkor, amikor a válások száma növekszik, amikor kamasz lesz a gyerek, vagy épp nem úgy teljesít, ahogy elvárjátok?
Néha nem ártana esendő embernek is lenni, és hagyni, hogy egyesek haragudjanak, szomorkodjanak, kiabáljanak, mert a vattacukorfelhő is kipukkad olykor. Sajnos, így van kitalálva az élet. A jó és a rossz váltja egymást, még akkor is, ha mást hazudnak a médiában.
Nem lehettek és nem is kell tökéletes feleségnek, férjnek, szülőnek, barátnak lennetek. Legyetek csak jók, és már ezzel is sokat tettetek önmagatokért! Másokért főleg. Lájk ide vagy oda.
Kép forrása: Pinterest
