Akire nem vagyunk büszkék A hírhedt magyar “hordós gyilkos”

Ha a világ bármely pontján járva felfedem, hogy magyar vagyok, biztos lesz olyan, aki erős akcentussal és széles mosollyal közli velem a magyarokkal kapcsolatos összes tudását, mely általában kimerül Puskás öcsiben és Márai Sándorban… bár, volt olyan mexikói, aki matematikai egyetemi jegyzetét kezdte el lapozgatni előttem, amelynek szerzője, már nem is csodálkoztam, egy magyar származású tudós volt.

Nos, az orvosok, sportolók, írók és festők mellett sajnos van egy (jó)pár olyan magyar is, akikre kevésbé lehetünk büszkék… ilyen például a világszerte ismertté vált hordós gyilkos is, Kiss Béla.

Számos, ellentmondásos információt olvashatunk róla, de nagy vonalakban tudható, hogy ez az 1877-ben született, sokak által kedvesnek és feltűnően jóképűnek tartott bádogos 1912-ben költözött Cinkotára feleségével, Máriával. A nő nem sokkal ezután összeszűrte a levet egy zenésszel: kapcsolatukból pedig nem is csináltak titkot. Az asszony végül egyszer csak eltűnt – Kiss elmondása szerint megszökött a szeretőjével.

A ház rendben tartására a szőke, kék szemű, jó kiállású és biztos egzisztenciával rendelkező Kiss hirdetés útján keresett előbb házvezetőnőt, majd “hölgyeket, tartós kapcsolatra”. Miközben egyre-másra érkeztek hozzá a csinos nők, udvarában csak gyűltek, gyűltek a fémhordók is – amikor a szomszédok rákérdeztek, mit tart bennük, Kiss csak annyit mondott, gázolajat.

1914-ben aztán, miután behívták katonának, a szomszédok belekukkantottak két lezárt hordóba – mindkettőben női holttesteket találtak, ezért kihívták a rendőrséget. A hatóságok a többi hordót felnyitva újabb emberi maradványokat találtak – egyes források szerint tizenhét kegyetlenül megkínzott fiatal lányét. A nők mindegyike megkötözve, lemeztelenítve úszott a saját vérében, nyakukon szúrások nyomai – melyet vámpirizmusra utaltak.

A nyomozás során kiderült, hogy Kiss egy nőgyűlölő, beteg elme, akit gyermekkorában az anyja szexuális együttlétekre vett rá – ez okozott maradandó lelki károsodást Kiss Bélában, és ez ösztönözte a gyilkosságok elkövetésére. A házvezetőnő kihallgatása során azt vallotta, semmit sem tudott a gyilkosságokról, bár azt nem tagadta, hogy rengeteg nővel találkozott Kissnél, és azt sem, hogy egyetlen helyiségbe, Kiss hálószobájába tilos volt belépnie. A férfi nyilván itt követhette el rémtetteit.

Kiss soha nem került elő, nem tudták felelősségre vonni a kegyetlen gyilkosság-sorozatért.

Egyes katonai jelentések szerint 1915-ben meghalt tífuszban, de sokan feltételezik, hogy új személyazonossággal kezdett új életet. 1919-ben Pesten, 1924-ben Franciaországban, 1932-ben pedig New Yorkban vélték látni.

Fotó: internet

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here