Élni hagyni vagy megszabadulni tőle? – 1. rész

Amikor tini lány voltam szinte semmit nem tudtam a szexről. Még az is homályos volt, hogy pontosan hogyan lesz a gyerek. A 21. században, amikor már azt hinnénk, hogy a felvilágosultság csúcsán vagyunk, amikor a csapból is a szexuális tartalmú utalások, vagy direkt képek, filmek folynak, elképzelhetetlen, hogy a lányok ne tudják, mi a gyereknemzés vagy a fogamzásgátlás. Pedig sokkal többen nincsenek tisztában a fogalmakkal, mint azt gondolnánk.  A lányok és fiúk jó része hiszi, hogy szűzen nem lehet teherbe esni. A szülők továbbra is pironkodva fordulnak el tőlük, ha kérdésekkel bombázzák őket, már ha merik, vagy lazán mutatnak egy-egy pornót, hogy tanuljon belőle a fiú. A lányokat nem ilyen módon világosítják fel az anyák. Nagyjából alig, vagy kínos beszélgetések során.

Még mindig nagyon nehezen beszélünk nyíltan és őszintén a szeretkezésről

és annak következményeiről. Elintézzük azzal, hogy majd a fiatalok megbeszélik egymás között, és mire összeszednénk a bátorságunkat, addigra a lányok már valóban túl vannak az első sokkon.
Nagyon hamar érnek, és ebben is, mint mindenben versenyt látnak. Hamar elkezdenek sutyorogni egymás közt arról, hogy ki esett már át a tűzkeresztségen.

 
 

A világ változott, de az emberi természet aligha tudta követni a gyorsulást. Valaha is voltak lányok, akiket könnyen ágyba tudtak vinni, vagy tudtak,  mertek nemet mondani, ez talán ma arányaiban változott csak. Megesett lányok mindig is voltak, lesznek, csak régen kitagadták őket, vagy szégyenükben Dunának mentek. Ma elfogadóbb a társadalom, mégis hiába hinnénk, hogy a változás óriási. Gondoljunk csak a sok megölt csecsemőre, vagy azokra, akiket inkubátorokban hagynak.

A mai anyák sem sokkal bátrabbak, mint a régiek, mert

a belénk nevelt hamis szemérem nem engedi, hogy lányainkhoz nyíltan forduljunk.

Mindenki tudja, hogy nehéz egy kamasz lelkét megérinteni, mert pillanatok alatt visszahúzódik csigaházába. Pedig ha nem tudja, hogy tettei milyen következményekkel járnak, megteszi az első lépést. Álságos lenne azt, gondolni, hogy nem sejtik, hogy a szeretkezés védekezés nélkül a teherbeesés kockázatával jár. Ekkor azonban felmerül a kérdés, hogy vajon miért mennek bele? Sok oka lehet. Elsősorban, mert nem hiszik el, hogy ez velük is előfordulhat. Vagy megfelelni vágyásból. Esetleg nem mernek vagy akarnak nemet mondani, mert az gyávaság, és majd kineveti őket a partnerük, utána meg elhagyja.

A kamaszok kíváncsisága és az ismeretlennel kötött bátorsága az önhittséggel határos. Akkor, amikor ezeket az éveket élik, már nem tudunk hatni rájuk. Egymást viszik bele a kritikus helyzetekbe és figyelik, ki hogyan éli meg, ki tud-e evickélni. Nincsenek valódi részvéttel a másik iránt, és ha gyengének látják, ízekre tépik.

A lányok, amióta világ a világ, sérülékenyebbek e téren. Nem értik a testüket, csak azt látják, hogy alakul, formálódik, és ezt mások is észreveszik. Vannak menő csajok, akik a mindennapok hősei magamutogató ruházatukkal és viselkedésükkel, ám maradnak bőven olyanok is, akik megijednek vagy egyszerűen takargatnák alakjukat. Egy azonban biztos: mind bizonyítani akar. A barátnőinek, a barátjának vagy épp az egész bandának, ahová tartozni vágyik. Jóval korábban igent mondanak a szexre, magára az aktusra, mint ahogy a lelkük készen állna. A testük már jelzéseket ad, az agyuk pedig elfogadja, és arra buzdítja őket, hogy ne mondjanak nemet, mert akkor gúny céltáblái lehetnek.

Természetesen olyanok is akadnak, akik szerelmesek és ezért mennek bele a szeretkezésbe. Először életükben, és ez számukra mindennél fontosabb. Nekik pláne nem lehet megmagyarázni észérvekkel, hogy a szeretkezés csodás dolog, de kockázatos is, ha nem figyelnek a testükre. A szerelmes lányok a lelküket is beleadják csak azért, hogy viszontszeressék őket. És a tapasztalanságuk juttatja őket abba a helyzetbe, amikor egy keserves reggelen rájönnek, hogy késik a menstruációjuk. Hittek a nem lesz bajt suttogó fiúnak, akit elragadott a hév. Elhitték, hogy szeretik őket és majd figyelnek rájuk. Talán nincs nagyobb félelem és döbbenet, mint megélni a pillanatot, hogy valaki nem kívánt magzatot hord a testében.

A társadalom kettős mércével mér. A fiú jár jobban, nála cinkosan összemosolyognak a haverok, a lányt viszont elítélik. Ma sem sokkal kevésbé, mint régen. A barátnők hirtelen lúzernek látják, mert nem volt elég esze, pedig tudják, hogy őket is sokszor csak a szerencse mentette meg.

A terhes lány, ha 15-16 éves, alig tud valamit a rá váró időszakról. Még egy érett nőnek sem egyszerű megbirkóznia a gondolattal, hogy a teste otthont ad egy másik életnek.  És akkor egy majdnem kislány áll a fürdőszobában és nem tudja, mit tegyen. Mert elment az esze egy pillanatra, mert nem gondolkodott, mert hitt a fiúnak, mert nem akart ostobának tűnni, mert azt hitte, felnőtt lesz, mert azt sem tudta pontosan, hogy mi a koton, hiába látta a boltokban.

Terhesnek lenni hatalmas sokk kamaszkorban is. Rémisztő és nagyon magányos is lehet. Sok esetben a szülők nem is sejtik, hogy kislányuk már nem kislány. Eszükbe sem jut, hogy a gyerek már szexelhet, hiszen csak a copfos cukiságot látják még benne. De a tény az tény.

És ekkor következik a legnehezebb: a lánynak valakivel meg kell osztania a terhessége tényét, legyen az barátnő, anya, rokon. Tudja, hogy lehet ezt halogatni, de ez az állapot meglétén nem változtat. És mindezek mellett felmerül az égető kérdés: hogyan tovább? Mit fog szólni az”apa”, akinek esze ágában sincs nősülni, mert még fiatal, nem erre készült, előtte az élet, amit most hirtelen egy nem várt esemény meg akar változtatni.

Abortusz vagy szülés?  Élni hagyni jövevényt vagy megszabadulni tőle? Ezer kérdés vetődik fel, és vajon vannak-e jó válaszok?

2. rész szerda délután

fotó: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here