Már ajánlottam. Elmondtam, mennyire különleges, de ahogy megjelent a 2. évad, egyszerűen nem tudom kihagyni, hogy újra írjak róla. Mondhatnám, hogy igazi, nőknek szóló film, de ez nem igaz. Viszont európai, és olyan mélységek és magasságok vannak benne, amelyek egy amerikaiban ritkán. Ott minden megoldódik 45-50 perc alatt, a szereplők vagy jók vagy rosszak, és sose lesz rossz a befejezés, mert úgy látszik, az ott élők lelke nem bírja el. Jó, nem kezdek általánosítani, felesleges, de itt van ez a sorozat a Netflixről, amelynek a folytatása is kiváló lett. Nem nyálas, nem csöpögős, tele van érzelmekkel, és sokat lehet sírni rajta. Nekem legalábbis sikerült. Én sírtam, ha örültek, ha egy szerelem beteljesült, sírtam a kedves mondatokon, a halálon, a mindent kibíró barátságokon és a kudarcokon is. Mondhatná valaki, hogy rossz passzban vagyok, de én inkább azt mondanám, hogy olyan mélyen megérintett, felkavart, ahogy kevés film teszi manapság.
Adva van három vérbeli, mai nő, akik nem találják a helyüket a világban, mert pontosan azokkal a gondokkal küzdenek, amelyekkel mindenki: pénz, betegség, megcsalás, az igazi keresése, csalódások, szülői szerepek felvállalása, saját szüleik titkai és egyebek. A lehető legjobb ebben a sorozatban, hogy senki se tökéletes. Talán csak Fiko, aki küzd, mert gyengének és szerencsétlennek hiszi magát, pedig végtelenül erős, és úgy tud szeretni, ahogy talán senki a sorozatban. A valóságban is kevesen. Kibírja, hogy felesége undok vele, mert tudja, hogy az is a betegsége része. Elviseli a fájdalmat, sőt mosolyogni próbál, pedig a halál szele ott fújdogál a közelében. Aztán ott van Zaman, aki másokat gyógyít, miközben a saját sebeit takarni igyekszik. Ő vezet a családállításokat, amelyek misztikusak és különlegesek. Kicsit nehéz elhinni, hogy ennyire hatásosak, hogy ily módon képes valaki visszanézni és látni a múltba, viszont ez semmit nem von le a film értékéből, sőt!
A három barátnő egyenként különleges. A barátságuk valódi, veszekedéssel, megbocsátással teli, őszinte, nem finomkodó, viszont minden pillanatban élő. Olyan szeretet fűzi őket, amilyenre mindig vágyunk. Sevgi, aki magányosan küzd a rákkal, mert a betegség soha nem megosztható, és erőnek erejével igyekszik legyűrni, miközben megpróbálja felfedni a gyökereit. Anyja a maga titkaival, amelyekről egy szülőnek se könnyű beszélni a saját gyerekével.
Aztán ott van a szépséges Ada doktornő, akiről azt hinnénk, neki aztán minden sikerül, és mégsem. A régi és az új küzdelme dúl benne, miközben megtudja, hogy édesapjának volt egy másik családja, és ezt is fel kell dolgoznia, miközben karrierje kis híján csődöt mond.
Leyla, a szőke nő, aki folyton posztol, róla se gondolnánk, mekkora akaratereje van, hogy miként harcol szülei szeretetéért. Ha látnánk a közösségi médiában, azt mondanánk róla, biztosan egy liba, közben meg bármit megtesz szeretteiért.
Ebben a sorozatban mernek sírni a férfiak, ha fáj a szívük. Nem jajgatnak, nem viszik az utcára a bánatukat. Emberek maradnak, akik nem játsszák el, hogy mindig erősek. Jó látni, hogy nekik is fáj a csalódás, hogy mennyire tanácstalanok, hogy egy gyerek megváltoztatja a döntéseiket, amelyekben előzőleg szilárdan hittek.
Az egyik legmélyebb és legjobb sorozat, amit valaha láttam, nem beszélve a csodás tájakról, a reményről és a hitről, amely átszövi. Mindenkinek ajánlom, aki nem fél attól, hogy megélje a saját érzéseit. Sírni meg annyit lehet, amennyit csak a szívünk engedi. Jobb lesz utána, ezt garantálom!
Kép forrása: Mafab
