Valami különlegeset szeretett volna felvenni erre az alkalomra, de ahogy végignézett magán, rájött, hogy ez nem sikerült. Minden olyan esetlenül feszült vagy éppen lógott rajta.
Rég randiztak már. Bedarálta őket a munka, a lakásfelújítás és a kezelések. Valahogy elfelejtődött, hogy az a sok dolog, amit el akarnak érni, tulajdonképpen csak róluk szól, és, hogy nélkülük – egymás nélkül – mit sem ér.
Elhatározták, hogy semmit nem szerveznek agyon, csak úgy spontán keresik majd egymás kedvét – neki az olasz kaja volt a kedvence, Péter meg a Citadelláról szerette nézni a várost, így ez a kettő biztos benne lesz a programban.
Olyan ideges volt, mintha valami első randira készülne, pedig hát már egy évtizede házasok… Ott állt piros balerina cipellőben és piros rövid körmökkel, no meg a sehogy se álló fehér-fekete csíkos ruhájában. Nézte magát a tükörben. Várta, hogy Péter hazaérjen az edzésről, és elinduljanak. Úgy, mint régen,izgatottan, gondtalanul. Nem. Soha nem lesznek már olyanok, mint régen… az lehetetlenség.
A meddőségi klinikán otthagyták a hitüket, a pénzüket és az egészségüket, meg a spontán szeretkezéseik örömét. Jöttek helyette betegségek, könnyek, hormoninjekciók, kilók és elhulló hajtincsek. Együtt csinálták végig a lombikokat, és együtt sírtak a számukra utolsó, sikertelen beültetés után.
Szótlanul sétáltak a Citadellán. Mindkettejüket feszítette valami. Az elmúlt napokban felrobbant a net egy fitneszguru véleménye kapcsán, amelyet eddig meg sem vitattak maguk között. Ismerték egymást: szót sem pazaroltak volna erre máskor, de most valahogy érezték, hogy ez őket is érinti. Időnként megbeszélték, hol tart a kapcsolatuk, ki hogyan érzi magát benne. Ez most egy egy apropó volt erre…
“Te haragszol rám, Péter?” A férfi tudta, miről van szó, mégis visszakérdezett: “Miért haragudnék rád, kicsim?” Kibökte, ami már annyira nyomasztotta: “Haragszol, amiért nem tudtam neked szülni? Hogy a babacuccok helyett gyógyszereket meg nagy méretű harisnyát kellett venned?” – nevetett, de szeme tele volt könnyel.
“Hogy haragszom-e? Mindennél jobban szeretlek. Egy hős vagy, hogy mindezt végigcsináltad a családunkért.”