Nyomi

A tiszta ruhák összehajtogatása, és a szombat délutánra rendszeresített vasalás mindig feltöltötték a lelkét. Kicsit bizarr örömforrás, de ez van, ő szerette. Szeretett gondoskodni a családjáról, imádta a tisztaság illatát, és a monoton házimunka során jó volt kiénekelni a hét során felgyülemlett stresszt.

A volt férje persze csak nyávogásnak hívta az énekhangját, de ez őt egyre kevésbé zavarta – annyi elmarasztalást és gúnyolódást kapott tőle, hogy házasságuk ötödik évére teljesen immunis lett a kritikára.

 
 

Egészen elmerült a népdalok világában és a vízpára sűrűjében, amikor hirtelen hátulról átölelte valaki.

Nem esett jól az érintés. Még mindig dúlt benne a harag – vagy inkább csak a csalódás? – és nem állt készen a megbocsátásra.

Pedig Gábor jó ember volt, nem olyan, mint a volt férje. Sosem alázta meg mások előtt, nem itta magát vállalhatatlanra, és még a család is elfogadta őt, mint új társat… 

Az a pár nappal korábbi üzenet azonban mindent megváltoztatott. Persze, persze, minek olvasott bele a férfi levelezésébe, nem igaz? Jobb lett volna, ha semmit nem tud róla, min köszörülik a nyelvüket a pasik… ezt a pár sort azonban nem hagyhatta szó nélkül… hisz a gyerekéről volt benne szó.

Ő már az első randin elmondta, hogy elvált, és, hogy van egy “nehéz eset gyereke”. Gábor mondhatott volna nemet is, de úgy tűnt, elfogadja a helyzetet, meg a kisfiút is. Ahogy egyre beljebb haladtak a kapcsolat sűrűjébe, Gábor megtalálta a hangot a gyerekkel is. Az összeköltözést, a családba való bevezetést is megugrották, még meg is volt lepődve Gábor rugalmasságán és jófejségén. 

Aztán most itt ez az üzenet. Ami eloszlatta a rózsaszín ködöt, és átszínezett mindent feketére. Gábor és a haverja egy számára ismeretlen személyről társalgott, aki mindig útban van, és akit csak úgy neveztek maguk között: Nyomika. Visszagörgetett. Pár korábbi mondatból aztán egyértelműen kiderült, hogy az ő párja róluk, pontosabban az ő kisfiáról beszél. 

Ha most szakít vele, újabb traumának teszi ki a gyereket. Ha marad, előbb utóbb robban a dinamit, és Gábor a gyerek előtt is így fogja őt nevezni… Napok óta agyalt azon, hogy mit csináljon, de nem szólt egy szót sem.

Most, hogy Gábor átölelte, egyértelműen megérezte, mit kell tennie. Nem építhet egy életet hazugságra. Abból egyszer már elege lett…

fotó: Pinterest

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here